113570. lajstromszámú szabadalom • Felvevőkészülék képeknek lencserácsos filmeken való létesítésére

Megjelent 1936. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113570. SZÁM. — IX/f. (IX/h.) OSZTÁLY. Felvevőkészülék képeknek lencseráesos filmeken való létesítésére. Opticolor A. G. Glarus (Svájc). A bejelentés napja 1934. évi junius hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi július hó 6-ika. Lencserácsos filmre készült képek egyik hátránya, hogy a képen azoknak a tárgyaknak, melyek a felvételkor az éles­ség határán kívül feküdtek, színes szegé-5 lyük van. Ez a színes szegély sokkal kel­lemetlenebbel hat, mint az ugyané miatt a fehér lökete képeken jelentkező életlen­ség. A hátrányt igyekeztek úgy kiküszö­bölni, hogy kisebb nyílású objektívekkel 10 dolgoztak. Ha azonban az objektív relatív nyílását csökkentjük, akkor rendszerint egyidejűleg csökkenteni kell a rácslen­csék relatív nyílásait is, tehát vastagabb lilmet kell alkalmazni. Ennek dacára sem 15 szűnnek azonban meg a fentemlített szí­nes szegélyek, hanem legfeljebb kisebb mértékben jelentkeznek. A találmány értelmében a fenti hiba megszüntetése végett lencserácsas filmekre 20 készült felvételeknél olyan optikai rend­szereket alkalmazunk, amelyek lényegi­leg a tulajdonképeni színesfilm objek­tívből és ez előtt elrendezett, a fénykévét megosztó testből állanak. A fénykévét 25 megosztó test. az objektívet érő fénykévét annyi részre osztja, ahány öves a szín­szűrő, úgy hogy minden egyes övön a fénykévének egy része megy át. Ennek következtében a szűrő különböző •színű 80 övein átmenő fénykévék egymásközt tel­jesen egyenlők, mert az objektívnek a tárgy tere felé fordított nyílását a fény­kévét megosztó test nyílása meghatá­rozza. Ezt a nyílást a fenti fogással tulaj -35 donképen megsokszorozzuk és oldalirány­ban eltoljuk, úgy hogy azok a sztereoszkó­pikus különbségek megszűnnek, amelyek egyébként onnan erednek, hogy az objek­tív belépési nyílásai a különböző színekre vonatkoztatva egymás mellett fekszenek, 40 Az objektívet az előtte levő fénykévét megosztó testtel általában úgy kell fel­szerelni, hogy bizonyos meghatározott tá volságokban fekvő testek képe éles le­gyen. Ha az objektívet élesre való be- 45-állítás végett más távolságokban levő tes­tekre állítjuk anélkül, hogy a iénykévét megosztó testet szintén újra állítanak, akkor ismét egymást nem f<?dő képeket és így színes szegélyeket kapunk. Nem ele- 50-gendő ugyanis, hogyha a fénykévét meg­osztó testet mint merev egészet állítjuk el. A találmány érteimében az objektívet a színszürŐKke] együtt, valamint az előtte levő, a fénykévét megosztó testtel együtt, 55 a képablakkal szemben helytállóan sze­reljük ós a fényt megosztó test előtt oly optikai rendszert alkalmazunk, mely az élosrf való beállítás végett eltolható. Ez az utóbbi optikai rendszer célszerűen 60> nagy gyújtótávolságú és p. o. úgy képez­hető ki, hogy „végtelen" távolságban fekvő testekre való beállításkor afokális. A fényt megosztó test célszerűen fésű­szerűen egymás közeibe nyúló tükröző 65-felületekből áll, melyeknek síkjai az ob­jektív optikai tengelyéhez rézsútosan el­rendezettek. A fésűt alkotó egyes tükröző felületek rézsútosak vagy merőlegesek azoknak a szalagoknak az irányára, ame- 70-lyekből a színszűrő áll. A fénykévét meg­osztó testet azonban több, a fény útjában egymásután következő felületekből is ki­képezhetjük, amely felületek a fény egy részét áteresztik, másik részét vissza- 7& verik. Ezeket a felületeket is célszerűen

Next

/
Thumbnails
Contents