113564. lajstromszámú szabadalom • Féktalp, elektromágneses síktalp

szemben, melynél a tagok függőlegesek, a 4. ábra szerint a (6) menetirányhoz képest ferdén hajló tagok is alkalmazhatók, ha a menetirány mindig ugyanaz. A 3. ábra 5 szerinti keresztmetszeten a tagoknak egy másik kivitelű rugózása látható; e két megoldáson kívül az esetleges rugózás azonban még sokféle más módon is létesíthető. Tekintettel arra, hogy e rugózás 10 bizonyos mért ókig a tagok vezetésének feladatiát van hivatva ellátni, a rugók el is hagyhatók s egyéb vezetés adható, mint ez pl. az 5. ábrán látható, két szomszédos tag érintkező felülete mentén létesített (7) 15 vezetőréssel s ezen át dugott és a mágnesszárakban megerősített vízszintes (8) vezetőcsapokkal. A rugózás nélküli vezeték azonban szintén még sokféle más módon is létesíthető s esetleg ez utóbbi módon 20 való vezeték rugóval is kombinálható. Mint a 2. és 3. ábrabeli keresztmetszetekből látható, az egyes tagok a (9) sínfej középsíkjától jobbra és balra két menetirányii sorban vannak elrendezve, me-25 lyek közé az eddigi osztatlan megoldásokból is ismeretes antimágneses anyagból (pl. rézből) való 10 léc van behelyezve. Mindezen megoldásoknál az egyes tagok szükséges függőleges irányú inozgé-30 konysága következtében a mágneses erővonalak útja a 3. ábrán berajzolt esetnek felel meg"; a mágnesszárak és a tagok közt tehát a mágneses fluxus a (11) oldalfelületen. megy át. Abból a célból, hogy a 35 fluxus már a (12) felületen is átléphessen, szükséges a (12) felületnek a mágneskeret szemközti felületén való állandó és pontos felfekvése s ehez viszont szükséges az egyes tagoknak önmagukban véve 40 rugalmas kiképzése. A féktalpak egyik ily gyakorlati kivitelénél a i'agok függőleges elrendezésű drótszálak. Ez esetben a síntalpak a 6. és 7. ábra ózerint akként készülnek, hogv 45 a drótszálak sűrűn egymás mellé egy (nem ábrázolt) közös vályúba lesznek rakva és a felső végeiken összehegesztve, ezután pedig a (12) hegesztési felület simára lesz csiszolva, hogy a drótköteg 50 felszerelése után a (3) mágneskerettel szoros érintkezési felület álljon elő. A féktalp, épúgy, mint az előbbi esetben, kétrészű (13—13), s a részek közé a (14) sárga rézlemez van behelyezve. A kétrészű fék-55 talp a réz,betéttel együtt pl. a (15) antimágneses szegecsekkel mereven össze van szegecselve, s végül úgy, mint jelenleg is. pl. a (16) csavarokkal a mágnesszárak közé lesz szerelve. Részletekben e megoldási alaknak is 60 több eltérő változata lehetséges; pl. a csupán egyirányban közlekedő kocsiknál a féktalp acéldrótjai célszerűen a menetiránnyal ellenkező irányban kissé ferdén lefelé hajlók is lehetnek. Más kivitelnél a 65 drótkötegeket a drótok összehegesztett végeinél helyenként vasbádoglemezekkel el is lehet választani, miáltal a drótok szabad kihajlása fékezéskor még" jobban előmozdítható. Hegesztés helyett a drótszá- 70 lak forrasztással is egyesíthetők, amivel a forrasztási felület simára való megmunkálása után a szabad drótvégeken ismét jó mágneses záródási felületet kaphatunk. Végül a drótszálak kefe módjára is befűz- 75 hetők egy közös (pl. mágneses) kefetalpba, melyben az egyes drótok pl. ókeléssel rögzíthetők. A drótszálakból, mint önmagukban véve is rugalmas elemekből álló féktalp olyan- 80 nak tekinthető, mely úgy hossz-, mint keresztirányban fel van osztva. Mint csupán a sín keresztirányában osztott, szintén önmagukban véve rugalmas tagokból álló féktalp, előállítható a sín irányára ke- 85 resztben, merőlegesen, vagy szintén a menetiránnyal ellentétesen csekély ferdeséggel egymás mögé sorakoztatott s felül lemezköteggé összehegesztett vagy forrasztott vékony lemezekből is, melyek a rugal- 90 másság ós a sínfejhez képest való beállás megkönnyítésének fokozása céljából a 8. ábra szerint bizonyos magasságig keskenyebb sávokra fel is vághatok. A lemezeknek lemezköteggé való egyesítése tel- 95 jesen a drótszálas féktalp készítési módja szerint történhetik. A találmány annyiban kiterjed végül az ismertetett féktalpakkal felszerelt teljes sínfékberendezésekre, kombinative ezek 100 elektromos és mechanikai alkatrészeire is, amennyiben azok a találmány szerinti féktalp alkalmazása következtében ugyanazon teljesítőképesség mellett általában könnyebbek, s így üzemükben és beszerzé- 105 síikben olcsóbbak lehetnek, mint az eddigi sínfékberendezések. Nem kétséges, hogy a találmány szerinti féktalpak és sínfékberendezés előállítási költségei a jelenleginél lényegesen na- 110 gyobbak, ezek azonban oly előnyöket biztosítanak, hogy a beszerzési többlet sokszorosan megtérül. Előnyeit a következőkben foglaljuk össze: 1. Mint példaképem számítások igazol- 115 ják, pl. drótkefés megoldásnál egy drótszálra átlagosan kb. 5 dkg nagyságrendű erő esik, úgy, hogy még ha a drótszálak-