113546. lajstromszámú szabadalom • Vetüléktartó

Megjelent 1935. évi december hó 16-án. MAGIAK KIÉI!,!! ^^^^ SZABADALMI BIRÓSlfl SZABADALMI LEÍRÁS 11354G. SZÁM. — XlV/'b. OSZTÁLY. Vetüléktartó. Maschiiienfabrik Rüti vormals Caspar Honegg-er cég-, Küti (Zürich, Svájc). A bejelentés napja 1935. évi január hó 18-ika. A szövőiparban nagy befogadóképességű vetélő, illetve lehetőleg kis szádnyilás elérésére és az ezzel kapcsolatos különböző előnyök kihasználására több íz-5 ben javaslatba hozták a lapos keresztmetszetű vetülékcsévéket. E célból a fonalszövésnél a feltűzőcsévéket lapos, mintegy ékszerű keresztmetszettel képezték ki vagy pedig a körben csévélt vagy 10 körben font kopokból indultak ki és ezeket utólag laposra sajtolták. Bár ezek a javaslatok már régiek, a laposesévéjű vetélők, előnyeik ellenére, sem tudtak maguknak a fonalszövésnél 15 utat törni. Ez elsősorban valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a vetüléktartó gyanánt szereplő lapos, ékkeresztmetszetíí feltűzőorsók csévélése különleges nehéz ségekkel jár és már az excentrikus súly-20 ponti helyzet miatt is kis fordulatszámmal való működést tesz szükségessé, míg az általánosan használt kerek orsók rendkívül nagy fordulatszámmal csévélhetők. A szövőgépen a lapos csévék alkalmazásá-25 val elérhető gazdasági előnyöket tehát isimét lerontották azok a nagyobb költségek, amelyek a lapos csévék előállításánál és felcsévélésénél mutatkoztak. Ezenkívül az ismert lapos csévék orsófurata, 30 amellyel azok a csévélőgépekre vagy vetélőkre feltűzhetek, a osévekeresztmetszetet annyira megnövelte, hogy a lapos kiképzéssel elérni kívánt nagyobb befogadóképesség csak korlátolt mértékben volt 35 biztosítható. Olyan körben csévélt vagy körben font kopok alkalmazása esetén, amelyeket csak utólag sajtoltak laposra, a csévél esnél fellépő nehézségeket elkerülték ugyan, azonban itt többek között az a hátrány 40 mutatkozott, hogy a laposrasajtolásnál a fonalanyag nagy igénybevétele következett be, ami különösen finomabb fonalak használata esetén esetleg azzal a következménnyel járt, hogy a fonalak részben 45 elszakadtak, ennek folytán a szövésnél nem kívánatos zavarok léptek fel és így az előállított áru hibás lett. Továbbá a sajtolás folytán az egyes fonalrétegek könnyen eltolódihatnak és megszorulhat- 50 nak, ami a lefejtésnél nehézségeket, valamint fonalszakadást okoz és így ugyancsak hibás árut von maga után. Ámde különösen finom szövött áruknak selyemből vagy műselyemből való előállításánál 55 a fonalsídkadások elkerülése nagyon fontos, mert különben az áruban könnyen felléphetnek olyan hibák, amelyek magukban véve csekélyek ugyan, azonban a minőségi megítélésnél és az ármegálla- 60 pításnál nagy szerepet játszanak, úgyhogy az ilyen kis hibák tekintélyes értékcsökkenést és ezzel a szövőre nézve nagy károkat okoznak. Mindez okoknál fogva a laposesévéjű vetélők a fonalszövésnél 65 eddig nem tudtak maguknak utat törni, bár a laposesévéjű vetélők alkalmazása a szádnyílás csökkenése és a fonalaknak ezzel kapcsolatos "kímélése folytán, legalább is finom fonalak feldolgozásánál, a 70 fonalanyag lehető legnagyobb kímélése érdekében egyenesen kívánatosnak mutatkozott. A találmány lehetővé teszi a lapos csévéjű vetélőknek előnyös felhasználását a 75 fonalszövésnél, amennyiben a találmány