113544. lajstromszámú szabadalom • Sík minta után másoló anyagmegmunkáló gép

MAGYAR KIRÁLYI W SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113544. SZÁM. — I/b. (XVI/d.) OSZTÁLY. Sík minta után másoló anyagmegmunkáló gép. Hornyák Gyula üzemvezető és Grosz Károly cipőgyáros Budapest. A bejelentés napja 1935. évi január hó 12-ike. A találmány oly gép, mellyel a gépbe helyezett sík mintának megfelelően, tetszőleges anyagból, pl. fémből, bőrből, szö, vetből, gumiból stb. álló, síkfelületű mun-5 kadarabok meghatározott körvonalú idom alakjában, tömeggyártásssal, azaz tetszőleges mennyiségben és gyorsan munkáihatók meg, pl. kivághatok (kiszabhatók), lyukaszthatok vagy a munkadarab (pl. 10 görbületi vezérlő tárcsa) felületén bármily kívánt görbületi horony létesíthető. Az alábbiakban a találmányt egyszerűség kedvéért a nagyszámú tekintetbe jövő alkalmazási eset sorából kiragadott, 15 egyik jellemző példaképpen cipőfelsőrészek gépi kiszabása kapcsán ismertetjük, A cipőfelsőrészek gépi, tömeges kivágását eddigelé fémosákokkal (edzett acélcsákokkal) foganatosították. Minden 20 egyes, edzett acélcsák már magában véve is meglehetősen költséges volt és így könnyen belátható, hogy a cipőgyárakban, egyrészt a különböző csoportú (gyermek-, női- és férfi-) cipőkhöz, másrészt az eze-25 ken belül előforduló különböző cipőfajtákhoz, illetve a változó divatú cipőkhöz és végül a mindezeken belül előforduló különböző cipőszámokhoz szükséges, megannyi különböző fémcsák előállítása, 80 illetve beszerzése valóban rendkívül nagy költségeket okozott. A találmány e költségeknek úgyszólván teljes megtakarítását teszi lehetővé, mert a találmány szerinti gépnél a kívánt mintának csak egy-35 szerű rajza, célszerűen sötét alapon világosvonalú rajza vagy hasonló negatívja (fényképe vagy fénymásolata) szükséges, mely egy gyári üzemben számbavehető költséget nem jelent, sőt az elhasználódásnak alávetett csákokkai szemben még 40 az a nagy előnye van, hogy úgyszólván korlátlan élettartamú. Ezt a találmány szerint az eddigiektől merőben eltérő elv alapján, nevezetesen úgy érjük el, hogy a szerszám, pl. lyukasztó, vágó, maró 45 szerszám stb. működtetésének vezérlésére a megvilágított mintaábrával együttműködő fényvillamoscellát (fotocellát) alkalmazunk. A fényvillamoscella kellő szakaszos működéséhez, mely a minta- 50 ábra minden egyes pontjának felel meg, nem kell egyebet tennünk, mint a fényvillamoscella és a mintaábra között oly viszonylagos (bármily két, egymáshoz harántirányú) mozgást létesítenünk, 55 melynek folytán a mintaábra körvonalával határolt egész terület bejáródik vagy bepásztázódik. Valahányszor a mozgási pálya, folytonos eltolódás közben, a mmtaábrát (egy vagy több pontban) met- go szi, a fényvillamoscella a változó fényhatás folytán a fényvillamoscellát és egy villamosmágnest (elektromágnest) tartalmazó áramkörben áramlökést létesít, melynek következtében a villamosmágnes 85 működésbe lépvén a szerszámot egy-egy pillanatra működteti vagypedig, ha a szerszám működtetéséhez a szokásos villamosmágnesek teljesítményénél nagyobb energia szükséges, a villamosmágnes egy 70 állandó járó motor, pl. villamosmo'tor és a szerszám közötti tetszőleges kapcsolást, célszerűen valamilyen szabványos tengelykapcsolót iktat be, de természetesen mindig csak átmenetileg vagy pillanat- 75 nyilag.