113533. lajstromszámú szabadalom • Kimérőkészülék főleg mustáradagolásra

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113533. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Kimérőkészülék főleg mustáradagolásra. Gottlieb Konzervgyár Budapest. A bejelentés napja 1935. évi április hó 17-ike. Mustárt vagy egyéb híg konzervet ka­nállal szokás a tartályból kimérni, mely alkalommal mind az edényfalra, mind a kanálra rátapad a híg konzerv és a ki-5 mérést nehézkessé teszi. A találmány sze­rinti készüléknél e hátrány elkerülhető, minthogy a híg konzerv a készülékből tetszésszerinti adagokban, meregetés nél­kül, kiereszthető. 10 A csatolt rajzon a találmány példa­képen felvett kiviteli alakjában van fel­tüntetve és pedig az 1. ábra a kimérőkészülék függélyes met­szete és részben oldalnézete, a 15 2. ábra pedig részletrajz. A találmány lényege az, hogy az anyag­tartály fenekébe csatorna van mélyítve, melynek folytatásában a tartály falán nyílás van és e nyíláson át adagoló szi-20 vattyú nyúlik a tartály belsejébe, illetve a fenékbe mélyített csatornába, mely szi­vattyúból a szabadba torkolló kivezető­cső ágazik ki. A rajzon (a) jelöli az anyagtairtályt, 25 melynek kétoldalt (b) füle van és mely fölül a leemelhető (c) fedéllel van lezárva. A tartály fenekébe a (d) csatorna van mélyítve, melynek folytatásában a tar­tály homlokfalán (f) nyílás van. E nyílá-80 son át kívülről a (g) szivattyúház nyúlik a tartály belsejébe, illetve a (d) csator­nába, A szivattyúház belső végébe a (h) fenéklap van becsavarva, melynek köze­pén (i) szelepnyílás van. A (h) fenéklap 85 mögött a ház belsejében, a ház hosszten­gelye irányában mozgó (j) záírólap van, melynek közepe tömör, úgy hogy a (h) fenéklapra fektetve, annak (i) nyílását elzárja, míg a kerülethez közel eső részén -40 (k) átbocsájjtónyílások vannak rajta. Az (m) dugattyúrúd végén ülő (n) dugattyú­testen (o) átboesájtófuratok vannak, az (n) dugattyútest előtt pedig a (p) zárólap van a dugattyúirúdra húzva, mely a du­gattyúrúd irányában elmozoghat és mely 45 az (n) dugattyútestre fekvő helyzetében annak (o) átbocsájtófuratait lefedi. A (g) szivattyúháznak az (a) tartályból kinyúló része az (r) testet alkotja, mely az (s) tömítőgyűrű közbeiktatásával nekifekszik 50 a tartályfalon levő (f) nyílásnak és azt el­zárja. Az (rn) dugattyúrúd keresztülhalad az (r) test furatán és szabadba nyúló vé­gén (t) fogantyúgomb van. Az (r) test bel­sején a (v) kivezet őc sa t o rn a halad keresz- 55 tül, mely a (g) szivattyúház mellső végé­ből ágazik ki és a szabadba torkollik. A szivattyú olymódon van a tartályhoz erősítve, hogy a felerősítőcsavarok nem érintkezhetnek a tartályban levő anyag- 60 gál, pl. mustárral. Ez azért szükséges, mert különben a mustárban levő sav és mustárolaj azokat megtámadná és ártal­mas sókat képezne. Az anyag kimérése olymódon történik, 65 hogy a (t) fogantyúnál fogva az (m) du­gatyúrudat a (g) házban ki-be tologatjuk. A rúd kifelé való húzáslakor (2. ábra) az (a) tartályban levő anyag az (i, k) nyílá­sokon át beszívódik a (g) szivattyúházba, 70 ia rúd befelé való tolásakor pedig (1. ábra) a (j) lap rányomódik az (i) nyílásra és azt elzárja, ugyanakkor pedig a beszívott anyag az (n) dugattyútest (o) nyílásain át a (g) háznak a dugattyútest előtti ré- 75 szébe kerül. Amint a dugattyút újból ki­felé húzzuk, a (p) lap elzárja a dugattyú­test (o) nyílásait és most a dugattyútest előtti anyag a (v) csövön át kivezetődik a (g) házból. 80

Next

/
Thumbnails
Contents