113519. lajstromszámú szabadalom • Berendezés katódsugarak koordinátaszerű kitérésére
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113519. SZÁM. — VTL/J. OSZTÁLY. Berendezés katódsugarak koordinátaszerű kitérítésére. Telefuiiken Gesellschaft für drahtlose Telegraplue m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi november hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi december hó 7-ike. A. találmány katódsugaraknak oszcillográfokban és hasonló csövekben, különösen a távolbalátás céljaira használt Braun-féle csövekbeni mágneses kitéríté-5 sére vonatkozik. Ez a mágneses kitérítés történhet olyként, hogy a fényfoltnak a képsor mentén való mozgását befolyásoljuk: Mint optikai adót oly berendezést tételezünk fel, melynek tapogató sebes-10 sége a képsor mentén állandó. Ilyen lebet pl. egy lyukasztott tárcsa, vagy önmagában ismert, szétbontóként alkalmazott tükrös kerék. Az ily berendezésnél kívánatos, hogy 15 a vevő oldalán mozgó fényfolt a sor mentében szinkronsebességgel járjon és ez a feltétel kielégíthető volna, ha sikerülne a kitérítő csévébe olyan áramot küldeni, melynek görbéje szigorúan fűrészfog-20 alakú. Az I. ábra az ily áram ideális görbéjét tünteti fel. Kívánatos, hogy a visszatérés (t) időköze a (T) sortartammal szemben lehetőleg rövid legyen. A (T) időtartam alatt az áram erősségének li-25 neárlsan kellene növekednie, hogy a vevő oldalán a fényfolt mozgása időben és térben azonos maradjon az adónál mozgó fényfolttal. Ezek az elméleti feltételek azonban a 30 katódsugárnak a cső tengelyére merőleges tekercselési tengelyű mezőcsévével való mágneses kitérítésekor gyakorlatilag nehézségek nélkül nem teljesíthetők. A kitérítő cséve induktivitása következ-35 fében az áram görbéje torzul és pedig megközelítően úgy, amint azt a 2. ábra mutatja. A képen ez a torzitás abban jelentkezik, hogy a rács deformálódik, mert az áram növekménye az (a) szakaszban lassúbb, mint a (b) szakaszban, úgy hogy 40 az áramnak az idővel arányos növekedéséről már szó sem leheit. A kép-pontok zavarólag összetolódnak az (a) szakasznak megfelelő sorkezdeten, vagyis a képmező egyik szegélyén. Zavarólag hat 45 azonban az a körülmény is, hogy a fényfolt visszafutása aránylag hosszú ideig tartó (lásd a 2. ábrán a (c) szakaszt). A képnek ez a torzulása csökkenthető, hogy ha a cséve induktivitását, pl. a me- 50 netszám csökkentésével csökkentjük. Ha e mellett a. kitérítőszerv érzékenységét nem kívánjuk csökkenteni, akkor kénytelenek vagyunk a csévét a katódsugarakhoz közelebb elhelyezni. A csévének a 55 katódsugarakhoz közelítése azonban nem lehetséges minden határon túl és a közelítés mértékének felső határát a cső nyakának átmérője adja meg, ha csak nem akarjuk a csévét a cső belsejében elhe- 60 lyezni, amire vonatkozólag javaslat már történt. Az ily elrendezéssel azonban fel kell adni azokat az előnyöket, amelyekkel egyébként a mágneses kitérítő csévék alkalmazása jár. Ezek az előnyök: a eső- 65 gyártás egyszerűsége, a koordináta kitérítőszervek beforrasztásának elmaradása és az a körülmény, hogy a cső gyártása után is az egyes csévék, illetőleg a eséverendszer kényelmesen beállít- 70 hatók. A találmány szerinti megoldásnál a csévék esövönkívüli elrendezését megtartjuk, azonban az ismert berendezésekkel szemben, mint amilyent példaként a 3. 75 ábra mutat, a kitérítőcsévéket úgy ala'
