113515. lajstromszámú szabadalom • Feszültség-változásra érzékeny berendezés

állás növekedése folytán megnehezíti, ez a rétegenként váltakozva való lemezillesztési mód nem segít, miért is a fluxus nagy részét a légközön kell áthajtani. 5 Ez a körülmény azonban egyrészt a voltamper-íogyasztást növeli, másrészt pedig a karakterisztikát meredekké teszi, miáltal viszont a készülék érzékenysége csökken. 10 Ez a nehézség oly módon kerülhető el, hogy az illesztési légközök egymás mögött nem minden második, hanem ennél nagyobb számú réteg után ismétlődnek, minek folylán egy lemez fluxusa az 15 illesztési légköz közelében több rétegbe mehet át. Alkalmazható az az eljárás is, hogy az illesztési helyen az átlagos indukciót lényegesen alacsonyabbra választjuk és pedig vagy a lemez szélesség-20 méretének növelése, vagy pl. azáltal, hogy az illesztési sík az erővonalak haladási irányára, ill. a lemezek oldalsíkjára nem merőleges, hanem ferde. A telítetlen vasmagú fojtótekercs vagy 25 transzformátor karakterisztikájának lehetőleg lineárisnak kell lennie, tehát a mágneses körnek mindenesetre légközt is kell tartalmaznia. Avégből, hogy a találmány szerinti ké-30 szülékeken egymás ellen ható összetevők az alapfeszültségnél egymással pontosan egyensúlyba hozhatók legyenek, legalább az összetevők egyikének szabályozhatónak kell lennie. Ha két áramkörös rend-35 szer van alkalmazva, melyek mindegyike külön fejt ki nyomatékot, pl. két mágnesrendszsr vagy egy .mágnesrendszer két szárán levő külön tekercsek, akkor e nyomatékok egymástól függetlenül, is-40 mert módon szabályozhatók. Egyéb esetekben a szabályozás történhetik valamely áramkörben alkalmazott shuntolással, pl. a nyomatékot adó 'jgyik tekercs, vagy az egymással sorbakapcsolt 45 telített és telítetlen fojtótekercs, ill. transzformátor valamelyikkének shuntolásával. Történhetik a. szabályozás olykép is, hogy akár a telített vasmagokat a telített részeken, akár a telítetlen vasma-50 gokat a lemezek illesztési helyeinél (a légköz közelében) mágnesesen shuntoljuk. E szabályozás végezhető egyszersmindenkorra a készülék hitelesítésénél, a megoldás azonban olyar is lehet, hogy a sza-55 bályozószerv bármikor, pl. leplombált készüléken is, könnyen hozzáférhető módon tetszésszerint állítható s ezzel az alapfeszültség bizonyos határok közt a szükséghez képest változtatható. A találmány szerinti készülékeknek a 60 legtöbb gyakorlati alkalmazási esetben általában nem kell minden csekély feszültségingadozásra megindulniok, tehát bizonyos toleranciával kell dolgozniok. Ily célból a készülékek elláthatók valamely 65 már ismert oly berendezéssel, amely az indítást csak bizonyos értékű nyomatékon felül teszi lehetségessé. Amennyiben a megindulási határ igen nagy pontosságot kíván, ennek biztosítására követhető 70 az az eljárás is, hogy akár a forgató mágnesrendszeren, akár pedig külön e célra való másik mágnesrendszeren egy segédtekercselést alkalmazunk, mely ellenkező irányú, beállítható nyomatékot 75 szolgáltat, és pedig épen akkorát, amekkora megfelel annak a ieszültségváltozástoleranciának, melynél a szerkezetnek még nem kell működésbe jönnie. Ez az ellennyomaték természetesen csak egy- 80 irányban forgó készüléknél alkalmazható, melynél tehát regisztrálás vagy bármely természetű működtetés csak akkor következik be, ha a feszültségelíérésre működésbe jövő nyomaték nagyobb, mint a be- 85 állított toleranciának megfelelő tllennyomaték, azaz addig, míg a készülék forgórésze a segédtekercs nyomatékának megfelelően visszafelé forog, regisztrálás vagy működtetés nem lehetséges. Ha ily 90 elrendezés mellett + feszültségeltérést akarunk érzékelhetővé tenni, ké; számjálószerkezetre van szükségünk. Ha a ké szülék megindulását nem ily módon korlátozzuk, hanem máskén" pl. ismert mó- 95 don alkalmazott mágneses vonzással, amely mindkét irányban egyformán csak egy bizonyos nyomatékon felül teszi lehetővé a megindítást, úgy egy műszer is elég, melynek azonban a két ellentétes 100 irányú forgás jelzésére, vagy két regisztráló dobbal, vagy pedig egyetlen ol.v dobbal kell ellátva lennie, mely a műszer mindkét irányú forgása esetén ugyanegy irányban jelez. Oly helyeken, to5 ahol a nap különböző szakaiban az áramszolgáltatónak különböző nagyságú feszültségeket kell adnia, e feszültségeltérést regisztráló készülékek szabályozóval, ill. átkapcsolóval láthatók el, melyeket no az egymás ellen ható összetevők viszonylagos nagyságának megfelelő megváltoztatásával kézileg vagy (pl. kapcsolóórával) önműködően lehet átkapcsolni a különböző értékű alapfeszültségekre. Abban 115 az esetben, ha a készülékek nem regisztrálásra, hanem valamely ellenőrző vagy korrekciós működtetésre valók, a fentiek-