113475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomólevegő előállítására égési erőgépekhez
vegő kifelé vezetendő, úgy ezt, mintán a légsűrítőt elhagyta, célszerűen szintén a (32) hűtőben hűtjük, hogy az a benne lévő sűrítési hőt az égési levegőnek lehe-5 toleg tökéletesen adja át, E készre sűrített égési gázt vagy a nyomólevegőnek égési levegőül alkalmazandó részét, melyek az 5. ábra szerinti telítőtornyokon átáramlottak, egyébként 10 nem hasznosítható hőnek, pl. az égési erőgép erősen felhevült részeinek hűtővizében lévő hőnek kihasználásável, célszerűen még tovább dúsítjuk nedvességgel, amihez, vizet párologtatunk el. Ez úgy foganato-15 sítható, hogy .az 5. ábra kapcsán leírt módszerhez hasonlóan, felületi vízmelegítőket alkalmazunk, melyet a másképpen nem hasznosítható hővel fűtünk és amelyekben a valamely csörgedeztető torony-20 ban a nyomólevegővel elpárologtatandó vizet felhevítjük, úgy hogy azt e felületi vízmelegítőkön és a csörgedeztető tornyon átáramoltatjuk. Ehelyett, pl. lígy, mint a 3. és 4. ábra 25 kapcsán ismertettük, felületi hőkicserélőket is alkalmazhatunk, melyeknek hőkicserélő felületeit egyfelől a másképpen nem hasznosítható hő melegíti, másfelől úgy a nyomólevegő, mint a finoman el-30 osztott, elpárologtatandó víz súrolja. A berendezések mindkét fajtájával elérjük, hogy az égési levegő elpárologtatott nedvesség alakjában további hőf kap, mely egyébként nem hasznosítható 35 hőmennyiségekből ered. Az így nedvességgel diísított levegőt a regenerátorban és az égési kamrában tovább hevítjük, hogy az azután az égési erőgépben, hasznos munka kifejtése köz-40 ben, expandáljon. Az 5. ábra szerinti készülék helyett a 6. ábrán látható vázlat szerinti beren<Vzés> is alkalmazható. E vázlatban a vastagon kihúzott (42) vezeték a vizet vezeti, nevezetesen e vezeté-45 ken át a (26) csörgedeztető torony alsó részéből a (43) szivattyúval szállított víz efymás után a (48) légsűrítő (44, 45, 46. 47) felületi hűtőibe jut, hogy azután, felmelegedve, a (26) csörgedeztető torony 50 (49) vízelosztójába tóduljon, mely toronyban az (50) csörgedeztető réteg van. melyen a víz felülről lefelé áramlik át. A (48) légsűrítővel sűrített levegő a légsűrítőn áthaladó útjában a (47, 46, 45) hű-55 tőkön áramlik át s azután a (48) légsűrítőt a legnagyobb nyomással hagyja el. Az előállított sűrített levegőnek az égési érőgép égési levegőjéül alkalmazandó része a (26) telítő torony alsó részébe jut, amelyben az a visszahűtendő vízzel szem- 60 ben, alulról felfelé áramlik, hogy azután a tornyot felül, elpárologtatott víz alakjában felvett hővel terhelten hagyja el. Azonban az előállított nyomólevegőnek esetleg hűtőlevegőül alkalmazandó része, 65 valamint az esetleges, idegen célokra elvezetendő hasznos levegő, a (44) hűtőben messzemenő hűtést kap, amikor is azok a maguk sűrítési hőjét a hűtővízre viszik át, mely ezt a hőt a (26) csörgedeztető 70 toronyban, elpárolgás révén, az égési levegőnek adja át. Az íiszós (39) szabályozó, amilyent már az 5. ábra kapcsán is ismertettünk, a (26) telítő torony alsó részében lévő víz szint- 75 jét állandó magasságon tartja, még pedig úgy, hogy az elpárolgott vizet pótló vízhez való szabályozószervet befolyásol. E pótvíz, melyet pl. az égési erőgép fáradt gázai révén, az ezekben lévő gőz- 80 alakú nedvességtartalom részleges kondenzálásával melegítettünk, a (40) vezetéken át az (50) csörgedeztető réteghez jut, melybe azt célszerűen kb. abban a magasságban vezetjük, amelyben a körfo- 85 lyamban mozgó, lecsörgedező víz hőmérséklete a felmelegített pótvíz hőfokává J egyezik. A leírt találmány alkalmazásával nemcsak majdnem az egész sűrítési hőt, 90 hanem a regenerátor fáradt gázhőjének jelentékeny részét is sikerül a munkaeljárásba visszavezetni és így az összhatás fokot növelni. A légsűrítőben a levegő közepes hőmérséklete mindenesetre vala- 95 mivel magasabb, minek folytán az 1 kg levegőre eső sűrítőmunka valamivel nagyobbra adódik, mint ha a légsűrítő hűtőit lehetőleg hideg vízzel hűtenők, amelyet azután elfolyatnánk; különösen áll 100 az akkor, ha a találmány szerinti eljárás alkalmazásával a körfolyamba vezetett leghidegebb vízzel működtetett hűtőket az eddigiekkel ellentétben a légsűrítő végére helyezzük. Azonban az egy-egy kg 105 levegőre eső, kissé megnövekedett légsűrítő munkával jelentékeny munkaközegnyereség áll szemben, melyet a bevezetett víz elpárologtatásával érünk el, úgyhogy a leírt módon előállított vízgőztartalmú 110 levegőre vonatkoztatott munkafogyasztás sokkal kisebbre adódik, mint az esetben, midőn a sűrítőmunkát a hűtővízzel, hő alakjában, a munkaeljárásból kivezetik. Ez fokozott mértékben jut érvényre 115 akkor, ha a hőerőgép hasznos munkáját