113475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomólevegő előállítására égési erőgépekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113475. SZÁM. — V/d/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nyomólevegő előállítására égési erőgépekhez. Martiilka Mihály mérnök, Duisburg és Dr. Ing*. Müller H. Pál mérnök, Hannover. A bejelentés napja 1934. évi november hó 14-ike Németországi elsőbbsége 1933. évi november hó 14-ike. A találmány eljárás és berendezés nyomólevegő előállítására é^ási erőgépekhez, különösen égési turbinákhoz. Az égési tértől elkülönített légsűrítés-5 sel működő eddigi égési erőgépeknél mindig arra törekedtek, hogy a sűrítési hőt a munkafolyamatból a lehető legtökéletesebben vezessék el és így lehetőleg alacsony hőmérsékletű izotermás sűrítést a 10 lehető legnagyobb mértékben közelítsenek meg avégből, hogy a légsűrítésre fordított energiát a lehető legkisebb mértéken tartsák. Javasoltak ugyan már oly eljárást, 15 mel szerint a valamely turbókompresszor közbenső hűtőiben felmelegedett hűtővizet az égési térbe vezették, hogy azt ott a bevezetett égési anyag egy része révén elgőzölögtessék. Igy a sűrítési hőt 20 a munkafolyamatba visszavezették ugyan, ugyanakkor azonban a munkaeljárás összhatásfokát nem növelték, hanem ellenkezőleg, jelentékenyen csökkentették. Ez onnan eredt, hogy az égési anyag-25 fogyasztással fejlesztett gőzt kisnyomású tér híjján csak kis expanzióviszonnyal lehetett kihasználni s így az elpárologtatási hő kihasználatlan maradván, veszendőbe ment. 30 Ez ismeretes, elégtelen eredményekhez vezetett eljárásokkal szemben a találmány szerinti eljárás abból áll, hogy a levegőtől, sűrítésekor elvont hőt és egyéb, másképpen nem értékesíthető hőt hasz-35 nálunk fel arra, hogy a nyomólevegő alatt és a nyomólevegő segélyével vizet , párologtassunk, a sűrített levegő nedvességtartalmának növelésére. Igy a munkaközeg s úlyegységéhez szükséges sűrítőmunka csökkentésével és víz elgőzölög- 40 tetósére fordított járulékos égési anyagfogyasztás nélkül elérjük, hogy a sűrítő munkának megfelelő és egyéb, másként fel nem használható hőt a munkaeljárás • számára hasznosan megtartsunk. Ama körülmény folytán, hogy a nyomólevegőbe vezetendő nedvességet nem gőzölögtetjiik el, hanem csak párologtatjuk, a folyadék elgőzölgési hőjéhez szükséges hőmennyiség sokkal kisebb hőmérsékletű 50 lehet, mint a folyadék forrási hőmérséklete ama nyomásnál, mely alatt a folyadék áll. Ez azt a lehetőséget nyújtja, hogy a gőzlejlesztéshez még oly hőmennyiségeket is felhasználhassunk, melyeknek hő- 55 mérséklete oly alacsony, hogy azzal a tekintetbe jövő nyomás alatt már nem lehetne többé vizet elgőzölögtetni. Ha pl. vizet avégből akarnánk elgőzölögtetni, hogy a gőzt 8 atm.-ás nyomólevegőhöz 60 keverjük, akkor a víz elgőzölögtetéséhez szükséges hőmennyiségnek 170 0°-ot meghaladó hőmérsékletűnek kellene lennie, míg ellenben a víznek a 8 atm.-ás nyomó- ! levegő alatt és ily nyomólevegő révén 65 foganatosítandó párologtatásához, mindaddig, míg a nyomólevegő telítése még nem haladt előre, pl. a fűtő hőmennyiség 70°-os hőmérséklete elegendő. Igy a gőzfejlesztéshez még oly hőmennyiségeket 70 lehet kihasználni, melyek a víz elgőzölögtetéséhez az alacsony hőmérséklet miatt nem volnának kihasználhatók. Égési turbináknál a nyomólevegő egy- '-*> részt mint égési levegő szükséges, mely a 75 turbina futókerekéhez nagy hőfokra heví-