113402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin gyártására desztillálással

zisú P nyersolajok L. H. K. értéke és illékonysága közti összefüggést mutatják. Az L. H. K. érték a függélyes axison, az illékonyság a vízszintes axison van; illé-5 konyságon itt is az A. S. T. M. módszerrel desztillált anyagnak eközben 100°-ig átmenő mennyiségét térfogatszázalékokban kifejezve értjük. Ha tehát pl. a P. vonalon valamely 10 pontnak 85 illékonyság felel meg, ez azt jelenti, hogy az ennek a pontnak megfelelő bezinfrakció 85 térfogatszázalék olyan alkatrészt tartalmaz, mely a frakcióinak az A. S. T. M. módszerrel való desztillá-15 lásakor 100°-ig átdesztillál. Ha tehát pl. 200° végső forrpontú benzinből 100 cm3

benzint veszünk s ezt az A. S. T. M. készülékben addig desztilláljuk, amíg a hőmérő 100°-ot nem mutat, 20 az a desztillátum, amely eddig átment 100 illékonysági! lesz. Tételezzük fel, hogy az eredeti 100 cm3

-ből összesen 30 onr desztillálódott át 100°-ig; ha már most a desztillálást pl. 150°-ig folytatjuk és azt 25 találjuk, hogy a 150°-ig átment összes desztillátum 80 cm1

, akkor ennek az összes desztillátumnak (80 cm3

), melyből 30 cm3 forr 100° alatt, az illékonysága 37 lesz, a következő százalékszámítás szerint: Az ábrából láthatjuk, hogy mindegyik görbének töréspontja van, melynek helyzete a különböző olajoknál különböző. Az ábrán az egyes töréspontokhoz hozzáírtuk 35 a megfelelő frakciónak az A. S. T. M. módszerrel meghatározott végső forrpontját is. A találmány szerinti eljárás már most abból áll, hogy olyan benzintartalmú szén-40 hidrogénelegyek desztilláláisakor, melyeknek. L. H. K. illékonysággörbéje törést mutat, olyan benzinfrakciót különítünk el, melynek illékonysága és végső forrpontja lényegileg az említett görbe törés-45 pontjának felel meg. A találmány szerinti eljárással termelt benzinnek már most az a jellegzetessége, hogy ha ezt a benzint A. S. T. M. készülékben desztilláljuk, bármely időpontban 50 is szakítjuk meg a desztillálásit és vizsgáljuk meg az eddig átment desztilláitumot az L. H. K. érték lényegileg csak fokozatosan csökken; ezt annak köszönhetjük, hogy a benzinnek ipari termelése, ill. 55 desztilláláisa alkalmával kiküszöböltük azokat a magasabb forrpontú alkatrészeket, melyek az L. H. K. értéket hátrányosan befolyásolnák. Az elégtelen élességű frakcionálás befolyására vonatkozó korábbi magyarázatok 60 tekintetbevételével a nyersanyag desztillálását vagy frakcionálását célszerűen úgy foganatosítjuk, hogy lehetőleg élesen különítsük el a kívánt benzinfrakciót a szomszédos magasabb forrpontú frakciótól. A 65 találmány szerint olyan éles elkülönítést foganatosíthatunk, hogy a két szomszédos frakció forrpontszakasziai (a frakció kezdő és végső forrpontjai közötti intervallum) — melyeket az A. S. T. M. módszerrel ha- 70 tározunk meg — egymást ne lapolják át; még célszerűbb olyan élesen frakcionálni, hogy a magasabb frakció kezdőforrpontja nagyobb legyen, mint az alacsonyabb frakció végső forrpont ja, mimellett kii- 75 lönbség 15° ós több lehet. Megjegyzendő, hogy a kombinált frakciók forrpontszakaszában a valóságban nincs ilyen rés; a forrpontszakaszok közötti ez a rés csak onnan ered, hogy az A. S. T. M. módszer go nem adja aiz egyes frakciók desztillálása tényleges menetének hűséges képét. Éles frakcionálást úgy érünk el, hogy az oszlopokban lehetőleg nagy mennyiségű visszafolyatról és a visszafolyat és 85 a gőz közötti jó érintkezésről gondoskodunk. Az ilyen éles frakcionálás lehető legnagyobb hozadékkal szolgáltat nagy L. H. K.-értékű benzint, mert nem jutnak a ben- 90 zinfrakcióba tartozó alkatrészek tökéletlen frakcionálás folytán a szomszédos magasabb frakcióba. Másrészt az éles frakcionálás kizárja a benzin fr akcióból a szomszédos magasabb frakcióba tartozó al- 95 katrószeket, melyek az L. H. K.-értéket csökkentenék. Minden 11 j desztillálandó szénhidrogénelegy ipari desztillálása előtt természetesen megállapítandó kísérletileg, hogy hol 100 van az L. H. K.-illékonyság-görbéjében a töréspont. Ha az tizemben állandóan ugyanazt az összetételű nyersolajat desztillálják, akkor természetesen a töréspontot csak egyszer kell megállapítani s az 105 üzemet ennek megfelelően beállítani. Ámbár legkülönbözőbb erdetű igen sok nyersolaj és ezekből származó benzintartalmú nyerspárlatok olyan L. H. K.illékonyság-görbét adnak, mint amilyenek 110 az ábrán láthatók, a görbe két része, különösen erősen aromás olajok esetén kisebb lejtésű lehet s esetleg csúcspontjai is lehet-