113388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás C-alkil és C-aralkilciklohexandionok- (1,3) előállítására

alakjában, melyet Kelbor módszerével (Berichte der Deutschen Cliemischen Gesellscliaít 49, 1916. évf., 55. lap, illetve 60. lap, utolsó bekezdés) állítottunk elő. Az 5 oldatot 90°-on 20 atm nyomású hidrogénnel hidrogénezzük. A reakció 1 mol hidrogén felvétele után befejeződött. A katalizátortól megszabadított oldatot 1000 a. r. 9%-os ecetsavba folyatjuk, amikor is a 10 4-hexil-dihidrorezorcin csapódik ki. A 4-hexil-dihidrorezorcint hígított alkoholból kikristályosítva színtelen lemez,kék alakjában vagy eceteszterből nagy kristályok alakjában kapjuk meg. 64°-on oi-15 vad, vízben nehezen, szódaoldatban és szerves oldószerekben könnyen oldódik. A termelési hányad az, elméletinek 96%-a. 3. példa: 152 s. r. 4-propilrezorcint és 29 s. r. 20 kalciumoxidot 400 s. r. vízzel és 4 s. r. nikkelkatalizátorral, melyet úgy állítottunk elő, hogy egyenlő mennyiségű nikkelkarbonátot és sejtkovát 500°-on 7 óra hosszat tartó hidrogén hatásának tettünk ki, 25 autoklávban 80° hőmérsékleten 15 atm nyomású hidrogénnel hidrogénezünk. A hidrogénfelvétel befejezte után az oldatot a katalizátorról leszűrjük és a szűrlethez gyengén kongósavanyú kémhatás beáll-30 táig higított savat adunk. A kicsapott 4-propil-dihidrorezorcint összegyűjtjük és higított alkoholból vagy eceteszterből kikristályosítjuk. A vegyület 70°-on olvadó színtelen kristályokat alkot, melyek vízben 35 nehezen és szerves oldószerekben könnyen oldódnak. A termelési hányad az elméletinek 90%-a. 4. Példa: 192 s. r. 4-ci:klohexilrezorcint 600 s. r. 40 7%-os nátronlúgban feloldunk és az oldatot az, előző példákban megadott módon hidrogénezzük. A katalizátorról való leszűrés után az oldatot 600 s. r. alkohollal hígítjuk és kavarás közben 2000 s. r. 5%-os 45 kénsavba folyatjuk. A poralakú csapadékot megszárít,ás után eceteszterből átkristályosítjuk. .A 4-ciklohexil-dihidrorezorcin 149°-on olvadó színtelen kristályokat alkot, víz-50 ben nehezen, szerves oldószerekben ellenben könnyen oldódik. Nátriumsója vízben könnyen oldható. A termelési hányad az elméletinek 90%-a. 5. példa: 138 s. r. etilrezorcint, 28 s. r. kalcium- 55 oxidot 400 s. r. vízzel és 1 s. r. (szénre lecsapott) palládiummal légköri nyomású hidrogénnel összerázunk. A hidrogénfelvétel már szobahőmérsékleten lassan 'bekövetkezik és az oldatnak 45—50°-ra való 60 hevítésével befejeződik. A katalizátortól megszabadított oldatot vákuumban fél térfogatára besűrítjük és ezután legfeljebb -j-5°-on higított savval kicsapjuk-A 4-etil-ciklohexandion-(l,3) színtelen 6a kristályokat alkot, melyek 109°-on olvadnak; szerves oldószerekben könnyen és vízben is kissé oldódik. A termelési hányad az elméletinek 82%-a. 6. példa: 70 200 s. r. benzilrezorcint, 34 s. r. metilamint 800 s. r. vízben 5 s. r. nikkelkatalizátorrral, melyet az 1. példában megadott módon állítottunk elő, 80—90°-on 15—20 atm nyomású hidrogénnel a hidro- 75 génfelvétel megszűntéig hidrogénezünk. A leszűrt oldatból ecetsavval a 4-benzileiklohexandion-'(l,3)-t kicsapjuk; 110°-on olvadó színtelen kristályokat kapunk, melyek vízben nehezen, míg szerves oldósze- 8i) rekben könnyen oldódnak. A termelési hányad az elméletinek 96%-a. 7. példa: 20 s. r. benzilrezorcinhoz 200 s. r. vízben 8 s. r. dietilamint ós 0,2 s. r. (szénre lecsa- 85 pott) platinát adunk és az oldatot 50°-on 5—10 atm nyomású hidrogénnel hidrogénezzük. A hidrogénfelvétel befejezte után az oldatot a katalizátorról leszűrjük ós a szűrletből a képződött benzil-ciklohexan- 90 dion-(l,3)-t savval kicsapjuk. A termék a 6. példa szerintivel azonos; a termelési hányad az elméletinek 96%-a. Szabadalmi igény: A 111683. lajstromszámú törzsszabadalom- g5 ban védett eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a C-alkil- és C-aralkilrezorcinek oldatait legalább 1 ekvivalens erősen lúgos vegyület és a periódusos rendszer 8. csoportjához tartozó 1()) fémek, mint katalizátorok jelenlétében hidrogénezzük.