113380. lajstromszámú szabadalom • Gázokkal vagy gőzökkel töltött villamos lámpa

gosan működő izzókaitódokat, például oxydkatódokat is használhatunk. A találmány szerinti elektronsugárforrásban a gyorsító teret a katód és egy 5 második elektróda határozza meg, amelyek között előnyösen a teljes üzemi feszültség fekszik. Ezt a második elektródát egyszerűség kedvéért anódnak nevezzük, bár működési módja lényegesen el-10 tér a gázkisüléses csövek anódjának szerepétől. Az anód nyílásokkal van ellátva, amelyeken az elektronáram lehetőleg veszteség nélkül hatol át. A találmány szerint a gyorsító teret legalább is a 15 primérelektronok fő mozgási irányában úgy méretezzük, hogy kicsiny legyen a primérelektronok szabad úthosszához képest. Továbbá előnyösen úgy alakítjuk az elektromos teret, valamint célszerűen 20 szükség szerint a katód elektronemissziós képességét olyan felületi részekre korlátozzuk, hogy az ütközések révén el nem térített elektronok mennél nagyobb része szabadon lépjen át az anód nyílásain, 25 anélkül, hogy az anódot érintené. Miután a találmány szerint az ütközéseket a "yorsító térre eső rövid útdarabon kis számra korlátoztuk, ezzel teljesítettük azt a feltételt, hogy az anód a primérelektro-30 noknak csak kis részét nyelje el. A 2—6. ábrákon néhány példán mutatjuk be a megfelelő szerkezeti megoldásokat. A 2. és 3. ábrákon, amelyek az elektrönísugárforrás egyik kiviteli példájá-35 nak homloknézetét és keresztmetszetét ábrázolják, (7) a sík katódfelülete. Ezzel szemben áll a keskeny (8) gyorsítótér közbeiktatásával a (9) anód. Ez hullámosított fémszalagokból áll, amelyek a (10) 40 csatornákat alkotják. Az anód és a katód közötti távolság kicsiny a szabad úthosszhoz képest. Ennek a hossznak, továbbá a nyílások szélességének éis hosszánlak méretezéséhez alant szolgálhatunk adatokat. 45 A (7) katódnaik előnyösen csak egyes, (11) felüleitrészeken adunk emissziós képességet, úgy hogy a,z anódot az elektronpályáknak csak k'is réiíze éri. A 4. és 5. ábrákon egy második kivi-50 teli példát mutatunk be, amelynél a helyes működést még a katód alkalmas alaki kiképzésével is elősegítjük. Itt (12) a katód, amelyet a (13) szigetelő csövön át a (14) fűtőszál közvetve' hevít. A (12) 55 klatódba csavarmenetet vágunk, amely nok konkáv meneteiben, (15) foglal helyet az aktív anyag. A (16) elektronpályáknak legnagyobb része érintés nélküli lép át a (17) anód közein. Az anódot egy csavarolsan élére tekert fóniszalagból 60 állítjuk ©lő. Az új fényforrásnál a világító tér lé nyegében mentes elektromos mezőktől, tehát gázkisülésekltől is. Hogy azonban a találmány alapvető elvének előnyeit ér- 65 vényre juttassuk, lehetőleg mindenütt el kell kerülnünk a gázkisülésekeit. Magában a gyorsító térben a fölsorolt eszközökkel annyira korlátoztuk az ionizációt, hogy az önmagában nem okozhatna gáz- 70 kisülésieket. Miután azonban a világító tér nagykoncentrációju plazmát tartalmaz, még lehetséges volna, hogy az ionok és elektronok ebből a térből a gyorsító térbe hatoljanak, a katód előtti 75 elektromos tér intenzitását a feszültségesést tartalmazó réteg összeszorításával túlfokoznák és végül ívképződést és a feszülltlség összeomlását idézzék elő. A találmány szerint ezt megakadá- 80 lyozzuk és egyúttal az, elektronáram intenzitását is függetlenítjük a katód emissziós képességétől, oly módon, hogy a plazmából, amely a világító térből a gyorsító térbe benyomulni igyekszik, ki- 85 szűrjük az elektronokat, úgy hogy jelentékeny számban csak pozitív ionok érhessék el a gyorsító tér külső szélét. Ezit úgy valósíthatjuk meg, hogy behatolásuk közbein részben lekötjük (neutraiizáljuk) 90 Í:Z elektronokat, nagy részüket azonban visszavetjük a világító térbe, egy oly elektromos mező beiktatásával, amely vagy közvetlenül a gyorsító térhez csatlakozik, vagy attól egy közzel van elvá 95 laisztva és amely a primerelektronok fő mozgási irányában hat. Ha aa ebben a szűrőmezőbien fönnálló feszültségesés az elektronhőmérsékletnek legalább is kétháromszorosa, (1 Y. -- 7733°), akkor azt a 100 plazimiaelektronok csak elenyésző számban tudják legyőzni. Ha, például a szűrőmező ellenfeszültsége az elektronhőmérséklet háromszorosának felel meg, akkor a Miaxwell-féle 105 törvény szerint 90 plazmaelektron közli,í csak egy tud rajta kerelszitülhatolni, négyszeres feszültség ellen pedig csak 400 közül egy. Legyen például az elektronhőmérséklet 2 voltnak megfelelő, ak- no kor 8 voltnyi feszültségesés elegendő ahhoz, hogy az elektronoknak csupán %'%-a jusson a gyorsító térbe. Ayit a szerveit, amellyel a szűrőt eret előiállítjuk, pilazmaszűirőnek nevezzük el. 115 így nevezünk egy vagy több oly idomot a gyorsító tér és a világító tér között, amelyek alaki kiképzésük és felületi tu-