113380. lajstromszámú szabadalom • Gázokkal vagy gőzökkel töltött villamos lámpa

Megjelent 1935. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113380. SZÁM. — Yll/h. OSZTÁLY. Gázokkal vagy gőzökkel töltött villamos lámpa. „Universag" Technische A. G. Glarus, (Svájc). A bejelentés napja 1933. évi október hó 14-ike. Valamennyi eddig megvalósított vagy javasolt fényforrás, amely világító gá­zokkal vagy gőzökkel működik, gázkisülési jelenségeken alapul. Az ívlámpáknak, 5 ködfónylámpáknak, szikraközöknek, elek­tródanélküli indukciós lámpáknak alap­vető közös vonása, hogy bennük a villamos mező a kisülési térben villamos áramlást hoz létre és ez az áramlás magában a ki-10 stilési térben alakítja át az áram teljesít­ményét részben meleggé, részben sugár­zássá. A találmány oly fényforrás, amelyben a villamos energiának sugárzássá való át-15 alakítása a fentiektől lényegesen külön­böző módon történik. Itt a villamos telje­sítményt először is elektronok kinetikai energiájává alakítjuk át. Ez elektronok sebessége a találmány szerint közelítőleg 20 megfelel a lámpára kapcsolt teljes feszült­ségnek, amely körülbelül 50 és 300 volt kö­zött lehet. E határok között .,középsebes­ségűeknek" fogjuk nevezni az elektrono­kat. Ezeket az elektronokat, — amelyeket 25 a következőkben primórelektron oknak fo­gunk nevezni, — egy, a sugárzást áteresztő falazatú világító térbe bocsájtjuk, amely megfelelő nyomású gázokat vagy gőzöket tartalmaz. Ebben a térben, amely lényeges 30 erősségű villamos mezőktől mentes, a pri mérelektronok kinetikai energiája egy­részt ezeknek a gázok vagy gőzök moleku­láival történő ütközései, másrészt külön­leges. a továbbiakban részletezendő folya-35 mátok útján jelentékeny részében átalakul fénnyé. A ,.fény" szóval itt és a továbbiak­ban rövidség okából egyaránt jelöljük a látható, valamint a láthatatlan: ibolyán­túli s vörösön-inneni sugárzást. Ellentétben tehát a gázkisüléses lámpák- 40 kai, e találmány szerint az energiát a vi­lágító térrel nem villamos mező közli, ha­nem elektronok kinetikai energiája. A ta­lálmány szerinti fényforrás oly felismeré­seken alapul, amelyek eddig sem a tech- 45 nikána.k, sem a. tudománynak rendelkezé­sére nem állottak. Fizikai laboratóriumokban használato­sak bizonyos készülékek, amelyeket több­nyire „elektron-ütköző" csöveknek nevez- 50 nek. Ezekben egy gyenge elektronsugár­nyalábot pontosan ellenőrizhető módon meggyorsítanak és egy nagy ritkítású gá­zokat vagy gőzöket tartalmazó térbe bo­csátanak. E készülékek segélyével derítet- 55 ték fel a gázok és gőzök viselkedését ioni­zációs és gerjesztési (excitációs) folyama­toknál. E készülékek szerkesztésénél és használatánál gondosan kellett ügyelni arra, hogy az összes elektronok lehetőleg 60 azonos sebességet nyerjenek. Ezt azonban csak igen csekély áramerősségeknél lehe­tett megvalósítani s ezért csak néhány milliamperrel, legtöbbször azonban csak a milliamper töredékeivel dolgoztak a ki- 65 sérletezők. Ezenkívül fontos volt az is, hogy az elektronok az „ütközőtérben" csak igen kisszámú ütközést szenvedjenek, mi­vel többszörös ütközés esetén a viszonyok áttekinthetetlen ekké váltak volna. Ily kö- 70 riilmények között azonban azok a különle­ges folyamatok, amelyeken a jelen fény­forrás működése alapul s amelyeket a ta­lálmány szerint a fénykeltés magas öko­nómiájának érdekében alkalmazunk, fel 75 sem léphettek. A találmány szerinti fényforrás egy­részt különleges kiképzésű „elektronsugár-

Next

/
Thumbnails
Contents