113380. lajstromszámú szabadalom • Gázokkal vagy gőzökkel töltött villamos lámpa

Megjelent 1935. évi november lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113380. SZÁM. — Yll/h. OSZTÁLY. Gázokkal vagy gőzökkel töltött villamos lámpa. „Universag" Technische A. G. Glarus, (Svájc). A bejelentés napja 1933. évi október hó 14-ike. Valamennyi eddig megvalósított vagy javasolt fényforrás, amely világító gázokkal vagy gőzökkel működik, gázkisülési jelenségeken alapul. Az ívlámpáknak, 5 ködfónylámpáknak, szikraközöknek, elektródanélküli indukciós lámpáknak alapvető közös vonása, hogy bennük a villamos mező a kisülési térben villamos áramlást hoz létre és ez az áramlás magában a ki-10 stilési térben alakítja át az áram teljesítményét részben meleggé, részben sugárzássá. A találmány oly fényforrás, amelyben a villamos energiának sugárzássá való át-15 alakítása a fentiektől lényegesen különböző módon történik. Itt a villamos teljesítményt először is elektronok kinetikai energiájává alakítjuk át. Ez elektronok sebessége a találmány szerint közelítőleg 20 megfelel a lámpára kapcsolt teljes feszültségnek, amely körülbelül 50 és 300 volt között lehet. E határok között .,középsebességűeknek" fogjuk nevezni az elektronokat. Ezeket az elektronokat, — amelyeket 25 a következőkben primórelektron oknak fogunk nevezni, — egy, a sugárzást áteresztő falazatú világító térbe bocsájtjuk, amely megfelelő nyomású gázokat vagy gőzöket tartalmaz. Ebben a térben, amely lényeges 30 erősségű villamos mezőktől mentes, a pri mérelektronok kinetikai energiája egyrészt ezeknek a gázok vagy gőzök molekuláival történő ütközései, másrészt különleges. a továbbiakban részletezendő folya-35 mátok útján jelentékeny részében átalakul fénnyé. A ,.fény" szóval itt és a továbbiakban rövidség okából egyaránt jelöljük a látható, valamint a láthatatlan: ibolyántúli s vörösön-inneni sugárzást. Ellentétben tehát a gázkisüléses lámpák- 40 kai, e találmány szerint az energiát a világító térrel nem villamos mező közli, hanem elektronok kinetikai energiája. A találmány szerinti fényforrás oly felismeréseken alapul, amelyek eddig sem a tech- 45 nikána.k, sem a. tudománynak rendelkezésére nem állottak. Fizikai laboratóriumokban használatosak bizonyos készülékek, amelyeket többnyire „elektron-ütköző" csöveknek nevez- 50 nek. Ezekben egy gyenge elektronsugárnyalábot pontosan ellenőrizhető módon meggyorsítanak és egy nagy ritkítású gázokat vagy gőzöket tartalmazó térbe bocsátanak. E készülékek segélyével derítet- 55 ték fel a gázok és gőzök viselkedését ionizációs és gerjesztési (excitációs) folyamatoknál. E készülékek szerkesztésénél és használatánál gondosan kellett ügyelni arra, hogy az összes elektronok lehetőleg 60 azonos sebességet nyerjenek. Ezt azonban csak igen csekély áramerősségeknél lehetett megvalósítani s ezért csak néhány milliamperrel, legtöbbször azonban csak a milliamper töredékeivel dolgoztak a ki- 65 sérletezők. Ezenkívül fontos volt az is, hogy az elektronok az „ütközőtérben" csak igen kisszámú ütközést szenvedjenek, mivel többszörös ütközés esetén a viszonyok áttekinthetetlen ekké váltak volna. Ily kö- 70 riilmények között azonban azok a különleges folyamatok, amelyeken a jelen fényforrás működése alapul s amelyeket a találmány szerint a fénykeltés magas ökonómiájának érdekében alkalmazunk, fel 75 sem léphettek. A találmány szerinti fényforrás egyrészt különleges kiképzésű „elektronsugár-