113365. lajstromszámú szabadalom • Sűrített közegben működő többszörös megszakítású kapcsoló

Mindezeken az ábrákon a különböző helytálló érintkezők A, Al, A2-vel, a mozgók pedig B, Bl, B2-vel vannak .jelölve. Az 1—6. ábrákon az egyetlen segédveze-5 ték-rendszer C-vel, e rendszer különböző szabad végei pedig, amelyek a íúvómezőben vannak elhelyezve, Cl, C2, C3-mal vannak jelölve. Ehhez hasonlóan a 7—9. ábrákon a második segédvezeték rendszer tO D-vel, szabad végei pedig Dl és D2-vel vannak jelölve. Az érintkezők záró-helyzetét eredményvonalakkal, a nyitott helyzetet pedig kihúzott vonalakkal jelöltük. A fúvás irá-15 nyát jelzésnélküli nyilak tüntetik fel. A kikapcsoló nyitásakor az ív áramkörébe közbeiktatandó ellenállások El, E2, E3-mal vannak jelölve. Az (A) és (B) kontaktusokkal közvet-20 lenül összekötött és a (C) és (D) segédvezeték-rendszerek végeivel szembehelyezett elektródok (FI) és (F2)-vel vannak jelölve. Az egyfelől az (A), vagy (B) kontaktu-25 sok, vagy ezek elektródjai között, másfelől a (C) vagy (D) rendszerek végei között elrendezett segédelektródokat (Gl) és (G2)-vel jelöljük. A (C) vagy (D) szabad végeitől az (A), 30 (B) vagy (F) elektródok érintkezőiig terjedő, a keletkező íveket körülvevő kürtők a (Hl, H2, H3) jelzéseket viselik. A sűrített közeget a (H) kürtőkbe bevezető fúvókák (Jl, J2, J3)-mal, valamely ki-35 kapcsoló különböző fúvókáinak közös tápberendezése pedig K-val van jelölve. Végül a (H) kürtőkből való távozásnál létesített hűtőberendezések, amelyek a 4—6. és 9. ábrákon vázlatosan vannak 40 feltüntetve, az Ll, L2, L3 jelöléseket viselik. A különböző feltüntetett berendezések működése a következőképen történik. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél, ahol 45 egyetlen segédrendszer (C.1) és (C2) végei vannak az (A) és (B) érintkezőkkel szembehelyezve, amelyektől teljesen el vannak szigetelve, az ív a fúvás hatása alatt kezdetben az (a) vonallal jelzett 50 meggörbült formát ölti fel. Ezután eléri a (C) vezeték végeit és ilyenformán két egymástól független (b) ós (e) ívvé alakul át, amelyek a fúvás áramával párhuzamosak, az érintkezőkkel sorban van-65 na;k és egymástól el vannak választva a vastag (C) vezetékkel, amelynek ellenállása nincs. Minthogy a két (b) és (c) ív párhuzamosan van elhelyezve, ezeket a fúvóáram könnyen kioltja. Bizonyos esetekben, amikor az (a) ív 6( még bizonyos távolságra van a (Cl) és (C2) végektől, e végek és az (A) és (B) kontaktusok közötti teret az (a) ív gázai oly erősen ionizálják, hogy az (a) ív (b) éc (c) ívekké való átkapcsolásának jelensége áll 6E olő, mielőtt még az (a) ív a (Cl) és (C2) végeket elérné; ez esetben az (a) ív kialszik, anélkül, hogy hozzáért volna e végekhez, a (b) és (c) ívek kioltása pedig úgy történik, mint fentebb feltüntettük. 7( A 2. ábra szerinti elrendezésnél a (Cl) és (C2) végek mindegyike a (B) ós (Bl) mozgókontaktusok egyikével van szembehelyezve, amelyek között (M) összekötő vezeték van. A működés hasonló az előző 7! elrendezéséhez. A (RM) és az (MB1) ívek meggörbülnek és elérik a (Cl) és (C2) végeket, aminek megtörténtével a belsőifl) és (e) ágak kialusznak, mert rövidre vannak zárva és megengedik, hogy fenn- 8( maradjon két (f) és (g) ív, amelyek megfelelnek az 1. ábra (b) és (c) íveinek. A iBCl) és (B1C2) térrészek erős ionizációja esetén a fent leírt átkapcsolódás áll be. A 3. ábra szerinti elrendezésnél két 8; mozgó (Bl) és (B2) érintkező szel át fordított mozgáisi irányban két (Ml, M2) elektródát vagy összekötő darabot oly módon, hogy három ív keletkezését idézik elő. Ez elektródákkal vannak szembehelyezve egy 9i (C) segédrendszer (Cl, C2, C3) végei, amely rendszer az érintkezőktől és elektródáktól cl van szigetelve. A harántirányú fúvás hatása alatt a három meggörbült ív eléri a, három végdarabot és ezekre kapcsolódik 9; át. Legelőször a középső meggörbült ív alszik ki, ezt követi a másik kettő. A három leírt elrendezésnél a (C)-segédrendszerről feltesszük, hogy a kontaktusoktól teljesen el van szigetelve. Lehet 1' azonban ezt a (C)-rendszert villamosan össze is kötni az érintkezők valamelyikével, lehetőleg egy (E) ellenállás segítségével, amint ez az 1. ábrán szaggatott vonalakkal van feltüntetve. Ez esetben ez az 1 ellenállás kapcsolódik be az áramkörbe és kezdetben meggyorsítja az ív kialvását, amelyet (pl. az 1. ábrán a í cl ívet) shunt-ba kapcsol, azután pedig a még fennálló ív, vagy ívek kialvását. amelyek- 1 kel sorba van kapcsolva. A -1. és 5. ábrák szerinti kikapcsoló villamos szempontból az 1. és 2. ábrák vázlataihoz hasonlít. Különbözik tőlük azonban abban, hogy helytálló (Fl) és (F2) elektró- 1