113309. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás égési turbinákhoz és az eljárást foganatosító turbina

szerű, ha az égési anyag számára legalábbis három hőtárolót a fáradt gázok oly részével fűtünk fel, hogy az égési gáznak kb. az égési levegővel azonos hőmér-5 sékletre való előmelegítése következzék be, hacsak ezzel szemben nem helyez&ük előnybe azt, hogy az égési gázokat felületi hőkicserélő készülékben melegítsük fel, amelyen, az égési gázzal ellenáramban, a 10 fáradt gázok oly részét bocsátjuk át, hogy az égési gáznak közelítőleg az égési levegővel azonos hőmérsékletre való előmelegítése menjen végbe. A hőtárolókat ezeknél az iizemeljárá-15 soknál, amelyeknél vezérlőszervekkel felszerelt, egyrészt a hőleadó gázokat, másrészt a felmelegítendő sűrített levegőt vagy a sűrített égési gázt be- és kibocsátó tereket alkalmazunk, célszerűen úgy mii-20 köditetjük, hogy a hőleadó gázokat kibocsátó szerv hamarább nyíljék, mint a, hozzátartozó bebocsátó szerv, a sűrített levegőt, vagy a sűrített gázt bebocsátó szerv pedig hamarább nyíljék, mint a hozzátar-25 tozó kibocsátó szerv. A sűrített égési gáz felmelegítésre alkalmazott hőtárolóknak célszerűen az égési gázt kibocsátó segédvezetéket adunk, amelyen át ezt az égési gázt a. hőtároló teréből ismét a gázsűrítő 80 szívóterébe vezetjük és amelynek elzáró szerve röviddel a hőleadó gázoknak a hö• árolótérbe való beáramlása előtt nyilik. Ezenkívül ebbe a segédvezetékbe célszerűen valamilyen gázszivattyút iktatunk. 35 A rajzok a találmány szerinti üzemeljáráshoz való hőtároló készülék különböző megoldási alakjait szemléltetik, amelyek mindegyikéből, mint említettük, egy-egy turbinához legalábbis hármat kell alkal-40 mázni. Az 1. ábra oly hőtároló készülék hosszmetszete, melynél a hőtároló masszát üreges henger vagy többoldalú üreges prizma alakjában alkalmazzuk. Ezt a hőtároló 45 masszát a forró gázok sugárirányban, az egyik értelemben, célszerűen belülről kifelé, a felmelegítendő gázok, tehát a nyomólevegő vagy a sűrített égési gáz pedig az ellenkező értelemben járja át. Ez 50 a hőtároló massza célszerűen egymásra rétegezett, kb, 1 mm, vagy ennél kisebb vékonyságú (a) bádoglapokból áll, arne lyek között a gázáramlás számára csupán a milliméter törtrészére rugó réseket ha-55 gyünk szabadon. Ezeknek a bádoglapoknak oly fémanyagból kell készülniük, mely a rájuk ható nagy hőmérsékleteknek ellentál 1, azaz nem kap oxid-, vagy más égési réteget. Alkamas anyagok, pl. a vasnak krómnikkelötvözetei vagy krómnikkel- 60 alumíniumot vözeitei. Az egyes bádoglapok közötti szűk gázátbocsátó rések úgy létesíthetők, hogy e bádoglapokba kis púpokat sajtolunk, amelyek a szomszédos bádoglaphoz szo- 65 rulnak, ahol is a púpok kinyúlási mértéke a bádoglapok között szabadon hagyandó rés szélességével egyezik. Hogy a forró fáradt gázok és a felhevítendő levegő, vagy a felhevítendő 70 égési gáz között lehetőleg tökéletes hőkicserélődést idézzünk elő, a határoló masszának a gáz áramlási irányában egymást követő, vázlatosan jelzett (p) megszakításokat kell tartalmaznia, 75 hogy ebben az irányban a hővezetés megnehezüljön. így elérjük, hogy az egyes, egymástól résekkel elválasztott bádogsávok, melyeket az átáramló gázok egymásután érnek, fokról-fokra hevülnek fel 80 és ellenkező sorrendben fokozatosan hűlnek le. amivel egyfelől a fáradt gázoknak lehetőleg messzemenő lehűtését, másfelől pedig a nyomólevegőnek vagy égési gáznak lehetőleg nagyfokú felhevítését 85 érjük el. Menél messzebbmenően foganatosítjuk itt a hőtároló masszának az áramlás irányában való részekre-osztását, annál nagyobb mértékben érjük el a kivánt hatást. A bádoglapok lehetőleg 90 tíz vagy több bádogsávra osztandók. A hőtárolónak az 1. ábrán látható megoldási példájánál a forró gázokat a (b) csőtoldat bocsátja be, amelyből a gázok a (c) nyílásokon át, amelyekot hengerpalást 95 mentén alkalmazunk és amelyeket a dugattyús (d) tolattyúval zárhatunk el, az (a) hőtároló massza belső terébe jutnak. A forró gázok a hőtároló masszát alkotó bádoglapok közötti szűk réseken 100 való áthaladás közben hőtartalmukat a bádoglapoknak leadják és így lehűlve jutnak a gyűrűs keresztmetszetű (e) térbe, mely a hőtároló masszát körülveszi, míg az (e) teret az (f) köpeny zárja 105 körül. Az (e) térben a forró gázok lefelé áramolva az alsó (g) fedéltérbe, innen pedig a dugattyús (h) tolattyú nyílásain át az (i) kibocsátó esőtoldatba jutnak. 110 Ez alaitt a felfűtési idő alatt a dugatytyús (k) és (m) tolat tyúk a hőtárolóval felhevítendő levegő vagy égési gáz útjait elzárják. Mihelyt azonban a hőtárolókészüléket a forró fáradt gázok eléggé fel- 115