113260. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍfi SZABADALMI LEIRAS 113260. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Közvetett fűtésű katóda kisütőcsövekhez. Telefunken Gesellschaft ftir d ralit lose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1935. évi január hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi március hó 1-je. A találmány kisütőcsövek elektróda­rendszerének és főként közvetett fűtésű katódájának szerkezeti kialakítására vo­natkoeliik,. ' 5 A világítási hálózatból táplált csövek­kel dolgozó készülékekben túlnyomó részt oly csöveket allklaHmaznak, melyek kató­dája közvetett fűtésű. Ezek ia katódák fűtőelemet körülzáró szigetelő anyagból 10 való testből vannak, amely a fűtőtestet körülzárja és melyen kívül emisszióképes anyaggal bevont fémhüvely van. Általá­ban körhengeralaikú elektródákat alkal­maznak és ennek megfelelően az elektróda-15 rendsizer többi részét is hengeres szimmet­riával alakítják ki. Nagyobb teljesítményű csöveknél, főként végcsöveknél szek­rényalakú, vagy oválisán hengeres­alakú anódákat alkalmaznak, melyek 20 a hőelsugárzó felületet növelik. Ilyen esetekben a katódákniak is a köralak­tól eltérő, főként négyszegletes, ellip­tikus vagy ovális keresztmetszetet ad­tak. Javasolták továbbá a katódához 25 legközelebb lévő rácsnak a kaitódafelület­hez képest aequidistáns felületen való el­rendezését avégett, hogy az egész kerület mentén lehetőleg egyenletes áthatás! vi­szonyokat nyerjenek. Az elektródarend-30 szernek, illetőleg a k'atódának eddig vá­lasztott alakjai nem voltak alkalmasak arra, hogy kellő mértékben homogén inező­eloszlást biztosítsanak. Egyrészt ugyanis a katóda keresztmetszetének görbületi su-85 gara nem volit annak egésa felüMén ugyanaz, másrészt pedig a mezőeloszlást a rácselektródákat tartó támaszt ód rótok is zajyarták. A találmjány az eddig ésizlelt tökéletlenségeket kiküszöböli és teljesen homogén erővonalmező kialakítást és a io katódfelületnek teljes kihasználását bizto­sítja. A találmány értelmében a katódát len­csealaikú keresztmetszettel képezzük ki és a nem fűtött elektródák közül legalább a 45 katódához legközelebbi elektródát a kia­tódafelülethez képest aequidistáns felüle­ten, melynek vezérvonala ugyaincsak len­csealakú, rendezzük el. Ennek az elektró­dának, vagy valamennyi további elektró- 50 dának is a tartórudjait célszerűen a katóda két élén átfektetőt,t síkban rendezzük el-A taláknányt részletesebben a rajz kap­csán magyarázzuk, mely közvetett fűtésű katóda, válamint két további, la katódát 55 körülzáró elektróda keresztmetszetét mu­tatja. A rajzban 1-el szigetelőanyagból való testet jelöltünk, melynek keresztmet­szete lencsealakú. A keresztmetszet kon­túrvonalait pl. (0) és (0') középpontú kör- 60 ívek képezik. A szigetelőanyagból való testben két párhuzamos tengelyű (2) furat van, amelyekbe a spirálisan tekercselt (3) fűtődrót beágyazott. A szigetelőtest felü­lete fémréteggel bevont, amelyre emisszió- 65 képes anyagot, pl. barium-oxidort viszünk fel. Az (5) rácselektróda áttört bádog, fémháló vagy csavarszerűen tekercselt drót, melyek mindkét oldalon (6) rudakhoz hegesztettek. A rácsfelület a katóda felü- 70 lettel aequidistans felület, vagyis a felü­letre merőlegesen inért (d) távolság a két felület között állandó. A példaképpeni esetben tehát a rácskeresztmetszet is két, az (0) és (O') középpontokból rajzolt kör- 75 ívből tevődik össze. Minden további nél­kül felismerhető, hogy a görbületi sugár az egész katódafelület mentén állandó ér-

Next

/
Thumbnails
Contents