113255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnéziumoxidos műkőmasszák (hidraulikus magnézia, Sorel-cement) agyagszerű feldolgozására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 113255. SZÁM, — XVIT/d. (XII/í.) OSZTÁLY. Eljárás magnéziumoxidos műkőmasszák (hidraulikus magnézia Sorel-cement) agyagszerű feldolgozására. Tafner Tibor egyet, halig. Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 16-ika. Enyhén izzított, laza magnéziumoxid vízzel magnéziumhidroxiddá alakul át. Az erősen izzított magnéziumoxid pora laza magnéziumoxiddal elegyítve víztől 6 megkeményedik. Ezt a kőszerű tömeget hidraulikus magnézia néven cement mód' jára használják. A laza magnéziumoxid egyes sók, főleg magnéziumklorid és magnéziumszulfát oldatával, amelyhez gyak-10 ran más fém-sók oldatát is szokták elegyíteni, kőkeménnyé mered. Ez az úgynevezett Sorel-cement, amelyet a reakcióban részt nem vevő, igen különböző anyagokkal keverve, az iparban igen kiterjedten 15 használnak, leggyakrabban résmentes padló készítésére. Ezek a műkőmasszák földnedves állapotban kerülnek feldolgozásra, ugyan-oly módon, mint a cementmaisszák. A talál-20 mány szerinti eljárással előállított műkőmasszák agyagszerűen képlékenyek és ennek megfelelően agyagszerűen dolgozhatók föl. Ugyanis, ha a fent leírt reakciók bár-25 melyike vízzel képlékennyé váló szilikát (agyag, márga, kaolin, stb.) jelenlétében. megy végbe, a szilikát elveszti képlékenységét ós víz hatására többé meg nem változó, kőszerű tömeggé válik. Ez a jelenség 30 közelebbről még nincs tanulmányozva. A képlékeny szilikát megkeményedése a magnéziumoxid + víz, illetve magnéziumoxid + sóoldat reakciójával egyidejűleg történik. Ezért a magnéziumoxid + 85 víz, vagy a magnéziumoxid + sóoldat és a képlékeny szilikát elegye bizonyos ideig agyagszerűen képlékeny marad ós ez alatt az idő alatt éppen úgy alakítható, mint az agyagiparban használatos 40 agyagmasszák. Egyes idegen anyagok jelenléte (ú. n. töltőanyagok: fűrészpor, iiomok, fémreszelék, kőzúzalék, stb.) sem a magnéziumoxid + víz, illetve sóoldat reakciót, sem a képlékeny szilikát megkeményedését nem befolyásolja, de nem 45 befolyásolja szerves eredetű képlékeny anyagok (pl. keményítőcsiriz, liiszt, dextrin, stb.) jelenléte sem. Ezért a magnéziumoxid + víz, illetve sóoldat és a képlékeny szilikát elegyéhez aránylag igen 50 nagymennyiségű (az elegy súlyának 5—6 szorosát kitevő (töltőanyagot keverhetünk, anélkül, hogy a rendszer képlékenysége csökkenne, ha egyidejűleg szerves eredetű képlékeny anyagokat is adunk 55 hozzá. A leírt keverékből az agyagiparban használatos eljárásokkal (korongozás, gipszformába való préselés, fém, vagy más anyagból való formába sajtolási, mintázás, stb.) bármilyen alakú és kereszt- 60 metszetű tárgyat (edényt, lap, szobor, stb.) elkészíthetünk. Az eljárás végső termékéül keletkezett tömeg tulajdonságai függnek elsősorban a magnéziumoxid + reakciójától: a magnó 65 ziumoxid + víz + agyagreakció sokkal puhább tömeget eredményez, mint a maignéziumoxid + magnéziumszulfát + agyag reakció; másodsorban a képlékeny szilikát minőségétől: a zsíros agyagok köny- 70 nyen fényesíthető, a márga és a mésztartalmú agyagok fluátozva fagyállókká lesznek; harmadsorban a töltő-anyagok minőségétől: fűrészporral inkább fához hasonló, homokkal, vagy kőzúzalékkal 75 kőhöz hasonló, fémreszelékkel ismét más jellegű tömeget kapunk. A keverés arányait mindig a készítendő tárgy rendeltetése szabja meg, de 5%-nál kevesebb és 95%-11 ál több magnéziumot, valamint 15%- 80 V I