113246. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves rezgéskeltő berendezés
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 113346. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. Elektroncsöves rezgéskeltő berendezés. Dr. Hausser Isolda tanárnő Ileidelberg-. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évijulius hó 17-ike. A találmány oly elektroncsöves rezgéstkeltő berendezés, amely különösen igen rövid hullámok keltésére alkalmas és amelynek vákuumcsöveiben katóda, ve-5 zérlő rács, lemezalakú elektróda és a katóda és rács között oly helyzetű, alakú és töltésű további elektróda van, amely a rácsot a katódáról jövő elektronokkal szemben egészben, vagy nagyobb részben er-10 nyőzi. Ismeretes, hogy az ily hullámadó csövek szerkesztése nagy nehézségekbe ütközik. Az ismert csövek hatásfoka rendkívül kedvezőtlen, különösen az esetben, ha a 15 hullámhosszat annyira csökkentjük, hogy már az elektronoknak a csőbeni terjedési sebességét is figyelembe kell venni. Az elektronok haladási ideje azok sebességének növelésével megrövidíthető például 20 ngy, hogy a vezérlő rácson nagy pozitív potenciállal dolgozunk. Ez az eljárás azonban nagy teljesítményveszteséget okoz, mert nagy elektronáram folyik a katódáról közvetlenül a rácshoz. 25 A találmány értelmében ezt a kedvezőtlen mellékhatást, amely a rövidhullámú adócsöveknél a hatásfokot rontja, úgy szüntetjük meg, hogy a vezérlő elektródát, amelynek egymásnak ellentmondó 30 feltételeket kell kielégítenie, nevezetesen egyrészt nagy vezérlő feszültséggel kell működnie, hogy nagy elektron sebességeket kapjunk, másrészt nem szabad nagy pozitív potenciállal dolgoznia, hogy a 35 veszteséget okozó áram a katóda és a vezérlő rács között elkerülhető legyen, lényegében két rácsra osztjuk: az egyik rács, amelyet a következőkben gyorsító rácsnak nevezünk, nagy pozitív potenciállal dolgozik és a másik rács a gyorsító 40 rács és a katóda közötti előrács, amelynek kicsiny pozitív, vagy az izzókatódával szemben negatív potenciálja van ós amely a tulajdonképeni vezérlő rácsot alkotja. Az előrács, amely a találmány értelmé- 45 ben az izzókatóda és a gyorsító rács között van, feladatának akkor felel meg helyesen, ha elrendezése nemcsak térbelileg megfelelő, hanem mértanilag is megfelelő alakítású. Nevezetesen szükséges, hogy a 50 gyorsító rács rácstartó pálcikái az izzókatóda szálai felöli oldalon, az előrács pálcikáinak árnyékában legyenek. Ekkor a katódáról kiinduló elektronáram keskeny kévékre oszlik, amelyek a gyorsító 55 rács pálcikái mellett haladnak el. Az előrács tehát mint ernyő hat. Az elektronok a nagy gyorsító feszültségeknek megfelelően nagy sebességgel haladnak át a gyorsító rács hézagain. Szükséges továbbá, 60 hogy a gyorsító feszültségnek az áthatása az előrácson lehetőleg nagy legyen, hogy az alaktronok a katóda és a gyorsító rács között nagy sebességet érjenek el és hogy a szükséges gyorsító feszültségek ne le- 65 gyenek túlságos nagyok. A fent felsorolt feltételeken kívül egyéb szokásos feltételeket is teljesiteni kell. Nevezetesen arra kell törekedni, hogy az elektródák távolsága egymástól lehetőség 70 szerint kicsiny és így az elektronok haladási ideje rövid legyen. Ezért a katóda izzódrótjait célszerűen szorosan a rács hézagai előtt helyezzük el. Ekkor azonban a gyorsító rács pálcikáit az előrács pálci- 75 káival oldalirányban is meg kell védeni, úgyhogy az előrács pálcikáit célszerűen „v" alakban alakítjuk ki.
