113225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formában készülő gumicikkek előállítására

ziót pl. 5—10 percen belül szilárd kocsonyává alakítsa át. A diszperzió betöltése után a fedelet felhelyezzük, vigyázva arra, hogy levegőbuborékokat, ne zárjunk 5 be a fedél alá. A megszilárdulás befejezése után a forma (4) végéről a zárólapot elvesszük és helyébe a (2) formát tesszük, gondoskodva arról, hogy a két forma ugyanabban a vízszintes síkban csatlakoz-10 zék egymáshoz. A (2) formát most az (5) formánál követett eljárás szerint megtöltjük a fent megadott és nátriuinszilikofluoriddal egyesített diszperzióval. Ezt az időt, valamint a megszilárdításhoz szükséges 15 időt célszerűen felhasználhatjuk arra, hogy az (5) formában lévő szilárd diszperziót, amennyiben nem vulkanizált alakban használjuk, ki vulkanizáljuk, vagy esetleg csak elővulkanizáljuk. E célból pi. 20 a forma fölé és alá a vázlaton nem ábrázolt fűtőlapokat helyezhetünk. A (2) formában lévő diszperzió megszilárdítása után az (5) forma fedelét levesszük, a benne lévő szőnyegrészt megemelve, a 25 forma alsó részét is eltávolítjuk és az egész (5) formát a (2) forma (3) végének nyitása után e forma elé illesztjük épúgy, mint ahogy előzőleg a (2) formát illesztettük az (5) forma elé. Az (5) formából kikerült 80 szőnyeget célszerűen szárítjuk és a (7) dobon felgöngyöljük, vagy először göngyöljük fel és csak a teljes hosszúságában felgöngyölt szőnyeget szárítjuk. Az előbb leírt műveleteket tetszés szerint megismé-35 telhetjük és így két aránylag rövid, pl. 50—100 cm hosszú formával tetszés szerinti hosszúságú szőnyeget állíthatunk elő. Nehezen folyó, pasztaszerű vagy habbá 40 vert gumidiszperziók esetében még arra sincs szükség, hogy a töltés tartamára a formának a megszilárdított diszperzióval nem érintkező végét lezárjuk, hanem a formát ezen az oldalán is nyitottan hasz-45 uálhatjuk. Ebben az esetben az egymásra következő töltésekből származó gumirészek nem a hosszirányra merőleges, hanem a fig. 2a-ban és 2b-ben vázolt alul nyitott üreges szivacsgumipárnázaton jel-50 zett (8) dűlt felületek mentén forrnak össze egymással. A cikk két végét ebben az esetben is merőleges síkokkal zárhatjuk le már a gyártásnál alkalmazott ideiglenes formazáró lemezekkel, elke-55 rülve ezzel az egyenesre vágásból eredő hulladékot. Két forma helyeit a gyártás menetének meggyorsítására természetesen három, vagy több egymásután sorakoztatott formát is használhatunk. Ezenkívül a kész 60 áru felgöngyölésével egyidejűleg vagy ettől függetlenül célszerű a formákat szakaszosan, vagy lassú folytonos mozgással a (9) nyíl irányában előre vinni azért, hogy az egyes munkák, mint öntés, vul- 65 kanizálás, szárítás mindig ugyanazon a helyen történhessenek. Az eddig leírt egyszerű formák helyett olyan formaegységet is használhatunk, amely több egyszerű, felül nyitott formából és a forma 70 lezárására való mozgó végtelen felületből vagy esetleg több mozgó, egymáshoz szög alatt csatlakozó és útjuk egy részén egymás között zárt, illetve csak a hosszirányban nyitott teret bezáró végtelen felület- 75 bői áll. így pl. a íig. 3-ban vázlatosan ábrázolt már-ik kiviteli mód szerint a (10) felül nyitott formákat a (11) végtelen felület, pl. heveder egy asztal fölött vezeti el. A formákat fedél helyett a töltés után so a megszilárdítás és esetleg a vulkanizálás befejezéséig is a (12) végtelen felület, pl. fémheveder zárja be, amelynek a (11) felülettel azonos mozgása van azért, hogy az alatta és vele érintkezésben haladó szi- §5 )árd diszperzió, illetve az abból képződő gumicikk felületét meg ne sértse. A (12) végtelen felület alól kikerülő formát a kész cikkről le kell fejteni éR az asztal elülső végére vive, a másik tovább haladó 90 forma alá kell illeszteni. A fia. 4-ben vázolt további kiviteli módnál ezt az utóbbi műveletet is elkerülhetjük azzal, hogy egves formák helyett csak két végtelen felületet használunk, ame- 95 lyek köziil a (13) felület a formák alját helyettesíti, míg az előbbi (12) felülethez hasonló (14) felület a formák tetejét alkotja. A formák oldalait pl. a (13) felületre erősített (15) lécek alkothatják. Ezek 100 a lécek pl. célszerűen a (16) elemi lécecskékből vannak összetéve, úgy. hogy az alsó hevedert tartó és feszítő (17) dobokon kívül vezethetők. Tlven lécek helyett alkalmazhatunk oldalfalakul végtelen felü- 105 leteket, mint ahogy ezt a fig. 5. mutatja vázlatosan elől- és oldalnézetben. A (18) és (19) végtelen felületeknek a már említett okokból a (2(0 és (21) felületekkel egyirányú és azonos mozgásuk van. A for- no mák vagy formaegység felsőrészét helyettesítő végtelen felületet célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy az fölemelhető és leereszthető legyen. Ha pl. az alsó végtelen felületet nem folytonos, hanem szaka- 115 szos mozgással visszük előre, akkor az alsó felület mozgása idejére a felső végte-