113215. lajstromszámú szabadalom • Szuperheterodin-vevőkapcsolás, amelynél az érkező rezgések egyenirányítására és a helyi rezgések keltésére többrácsos csövet használunk
szik, mely szerint a jelenség oka az, hogy, valószínűleg a (3) rács és a (2) oszeillátor-anóda közöitti kapacitás folytán, a (3) rács és a (C) katóda között a helyi rez-5 gésekkel egyező frekvenciájú feszültség lép fel. Ezt a kapacitást a rajzon (23) jelzi és azt részben a hozzávezető drótok közötti kapacitás képezi. A (30) csőben végbemenő elektronáramlást a bemenőkör-10 ben a helyi rezgések frekvenciájával fellépő rezgések modulálják. A (2) oszcillátor-anódán megjelenő feszültség fázisa az (1) rácson megjelenő feszültség fázisához képest 180°-kal eltolt. Ha az oszcillátor-fre-15 kvencia nagyobb, mint az érkező rezgések frekvenciája, akkor a (31, 17) kör a helyi rezgések számára kapacitiv reaktanciát képez. Ez esetben az ebben a körben fellépő oszcillátorfoszültség fázisa a (2) osz-20 cillátor-anódán fellépő feszültség fázisával egyezik és az (1) rácson fellépő feszültség fázisához képest 180°-kal eltolt, úgy hogy az előbb említett oszcillátoríeszültség az (1) rácson fellépő oszcillá,torfeszültséggel 25 szemben ellentétes hatású. A (30) cső bemenőkörében fellépő oszcillátorfeszültség a bemenőkör reaktanciájávai arányos és így az érkező frekvencia növekedtével növekszik, ha a bemenökör hangolására kon-30 denzátort használunk. Az érkező frekvencia növekedtével az anódaegyenáram csökkenése is bekövetkezik, amely csökkenés az erősítés csökkenésére nézve megközelítő mértéket szolgáltat. • 35 A találmány szerint az elő'bb említett hatást úgy akadályozzuk meg, hogy az (1) rács és a (3) rács között (13) kondenzátort alkalmazunk. A (13) kondenzátor egyrészt a (3) ráccsal és másrészt a (22) 40 kondenzátor útján az (1) rácshoz csatlakozó (20) tekercs nagyfeszültségű végével van összekötve. E (13) kondenzátor útján a (31, 17) bemenőkörben oszcillátorfrekvenciájú feszültség indukálódik, amely 45 a (23) kapacitáson át indukált feszültséget megszünteti. A 2. ábrából látható, hogy hídkapcsolás keletkezik, amelyben a (C) katóda és a (3) rács között oszcillátorrezgések nem lépnek fel, ha a (13) kondenzátor értéke a követ- c>0 kező összefüggésnek megfelel: pi /-i ri ^ 13 = = 23 X T^ = = ^23 X "f—, ahol Eo a (20) tekercsen át keltett oszcillátorfrekvenciájú feszültséget E2 a (21) tekercsen át keltett oszicillátorfrekven- 55 ciájú feszültséget, Lo a (20) tekercs önindukcióját és M a (20) és (21) tekercsek közötti kölcsönös indukciót jelzi. Ha a feszültségi viszony a vétel körzetében változik, amit szórókapacitások idézhetnek 60 elő, akkor a (13) kondenzátort a vétel körzetének legnagyobb frekvenciájánál az ennél a frekvenciánál kívánt értékre beállítjuk. Ebben az e-setben a kisebb frekvenciáknál a beállítás megközelítőleg 65 helyes lesz. A (13) kondenzátor helyes értékre való egyszerű beállításának egyik módja az, hogy az anódaegyenáramnak a (31) tekercs rövidrezárása e-setén nem szabad változnia, ha a beállítás helyes. 70 Az ábrázolt kapcsolásnál a (14) és (22) kondenzátorok kapacitása sokkal nagyobb, mint a (23) kapacitás, úgy hogy ezek a kondenzátorok a hídkapcsolásban elhanyagolhatók. 75 A találmány nincs a rajzon bemutatott kiviteli alakra korlátozva. Olyan kapcsolásnál, amelynél az (1) és (2) oszcillátorelektródák és a (3) vezérlőrács között védőrács van, ugyancsak célszerű a talál- go mány szerinti kondenzátor alkalmazása. Szabadalmi igény: Szupeirheterodin-vevőkapcsolás, amelyné] az érkező rezgések egyenirányítására és egyidejűleg a helyi rezgések kelté- 85 sére többrácsos csövet használunk, azzal jellemezve, hogy azon rács, amelyhez az érkező rezgéseket vezetjük és azon elektróda közé, amely a helyi rezgések keltésére való rács gyanánt g0 szerepel, kondenzátor van kapcsolva, mimellett ez a kondenzátor olyan méretű, hogy azon a rácson, amelyhez az érkező rezgéseket vezetjük, oszcillátorfeszültségek nem lépnek fel. 95 1 rajzlap melléklettel,
