113180. lajstromszámú szabadalom • Készülék profildrót sodrásához

Megjelent 1935. évi október hó 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113180. SZÁM. — Xll/e. OSZTÁLY. Készülék profildrót sodrásához. Whist L. Gumiár igazgató Oslo (Norvégia), mint a Christiania Spigerverlt nydalen-i cég-, illetve Kari Johan Jensen mérnök jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi január hó 19-ike. A találmány gép profildrótok sodrására, különösen pedig olyan gépek, melyek csavarvonalszerűen sodort drótszegek előállítására való acéldrót sodrását 5 végzik. Ilyenfajta gépeknél nehézségek merültek fel, ha arról volt szó, hogy valamely drótot egyenletes emelkedéssel (menetmagassággal) sodorjanak, ami pedig a csa-10 varvonalszerűen sodort szegek egyenletes hatása szempontjából döntő jelentőségű. A főnehézségek egyike abból adódik, hogy ahhoz, hogy drótszegeket kapjunk, kemény, vagyis kiizzítatlan profildrótot kell 15 használni, a tapasztalat pedig azt mutatja. hogy az ilyen drótok keménysége rendszerint nem egyenletes, hanem hogy azok felváltva kemény és lágy részeket tartalmaznak. 20 Ismeretesek már gépek profildrót sodrására, melyeknél a profildrótot legombolyítódobról vagy orsóról helytálló vezetékbe vezetik, mely profilozott görgőket foglal magában, mely utóbbiak között a 25 drót olymódon van megfogva, hogy tengelye körül nem végezhet elfordulást. Ezen profilozott görgőktől a drótot irányváltoztatás nélkül egy vezetőgörgőhöz visszük tovább, mely egy a dróttengelyen átmenő 80 síkban végzett forgómozgásán felül még egy a drót tengelyére merőleges síkban is végez forgó mozgást. Ezen görgő köré — melyet sodrógörgőnek is nevezhetünk — van hajlítva kb. 90° alatt a drót, úgy hogy S5 annak iránya a görgőről való távozta után, az eredeti iránnyal derékszöget vagy közelítőleg derékszöget alkot; végül a drótot még egy vezetőgörgőn viszik át, mely az eredeti dróttengely körül ugyanolyan forgómozgást végez, mint a sodrógörgő. ÍO Az efajta gépeknél a drót sodrása a helytálló vezetőgörgők és a sodrógörgő közötti szakaszon megy végbe, mimellett a sodrás forgattyúhatásszeríí módon történik, miután a drótnak elforgatás ellen ta- 15 nusított ellenállása kisebb, mint ellenállása azon kb. 90°-os szög alatt történő ide-oda hajlítással szemben, mely szög alatt a sodrógörgő köré van hajlítva. Minthogy ennél a foganatosításnál a 50 drót sodrása szabad drótszakaszon megy végbe, a sodrás nem lesz egyenletes, mert e szakaszon (a helytálló vezetőgörgők és a sodrógörgő között) a lágy részek erősebb elforgatást szenvednek, mint a kemé- 55 nyebb részek. A találmány szerint a drótot olymódon vezetjük a sodrógörgőn, hogy a drót sodrása kizárólag vagy főképen a drót azon szakaszán történjék mely a sodrógörgőre 60 fekszik fel. Ezt úgy érjük el, hogy azt a szöget, mely alatt a drót a sodrógörgőre van hajlítva, oly kicsinyre választjuk, hogy a drótnak az ezen szög alatt történő ide-oda hajlí- 65 tással szembeni ellenállása kisebb legyen, mint a sodrógörgő és az utána következő vezető görgő által előidézett torziós terhelés segélyével történő sodrásával szemben tanúsított ellenállás. 70 Más szóval, a találmány szerint a drótnak a sodrógörgő mögötti részét az utána következő vezetőgörgő segélyével oly kúpfelületen mozgatjuk, melynek csúcsszöge