113134. lajstromszámú szabadalom • Önműködő forgalomjelző berendezés

Megjelent 1935. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113134. SZÁM. — V/a/2, OSZTÁLY. Önműködő forgalomjelző berendezés. Reich Ernő g-épészméroök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi február hó 23-ika. Nagyforgalmú utak kereszteződéseinél rendszerint vezérelt jelzőberendezést al­kalmaznak. Ezen jelzőberendezésnek azon­ban nemcsak bogy üzeme tetemes költsé-5 gekkel jár, még különböző hátrányai van­nak. Először is a mozgóalkatrészek ál­landó ellenőrzésre szorulnak, s ha valami bajuk törénik, azok megjavítása a magas elhelyezés miatt igen körülményes. 10 Áramhozzávezetésről is kell gondoskodni, ami, mivel rendesen nem áll megfelelő áramforrás rendelkezésre, szintén nehéz­séget okoz. A felsorolt hátrányok igen szűk térre 15 korlátozzák ezen berendezések alkalma­zását; holott arra, ahol villamos jár, min­den útkeresztezésnél szükség volna. A villamos ugyanis alig indult el a megálló­tól, s még a normális sebességre fel sem 20 gyorsult; a közeledő útkeresztezés miatt már is fékezni kénytelen. így a villamos tömegének állandó felgyorsítása és le­fékezésekor sok energia megy veszendőbe, mely megfelelő forgalomjelző berendezé-25 sek alkalmazásával megtakarítható volna, nem is szólva arról, hogy ezáltal a for­galom biztonsága is lényegesen növeke­dik. A találmány közúti járművek, főleg 30 villamosok részére olyan önműködő for­galomjelző berendezést javasol, melynél a villamoson lévő, külön e célra szolgáló fényszóró sugarai az utcakeresztezésben elhelyezett tükör vagy egyéb fényterelő 35 szerkezetre esnek, miáltal a villamos sa­ját maga figyelmezteti a keresztutcákban közlekedő járműveket az óvatosabb haj­tásra. Természetesen az útkeresztezésben el­helyezett találmány szerinti fényterelő 40 szerkezetben a vilfla-mos vezetője szinten látja, hogy keresztirányból jármű köze­ledik és ekkor ő is fékez, ellenkező eset­ben azonban az útkeresztezés dacára sem csökkenti sebességét, hanem az eredeti 45 sebességgel halad keresztül mindazon ut­cék keresztezésén, ahol a forgalom jelző­berendezés keresztirányból közeledő jár­művet nem jelez. Ezen eset vonatkozik főképpen az esti forgalomra, amikor nem- 50 csak a villamosok, hanem a gépkocsik lámpái is világítanak. A találmány kiviteli alakját a mellé­kelt rajz ábrái szemléltetik: 1. ábra az útkeresztezés a benne elhe- 55 lyezett fényterelő szerkezettel oldalnézet' ben. 2. ábra ugyanaz felülnézetben!. 3. ábra a fényterelő szerkezet elölnézet­ben. 60 4. ábra ugyanaz felülnézetben. Az első két ábrán ábrázolt útkereszt&­zésnél (1) a találmány szerinti fényterelő szerekezet, mely a (2) villamos (3) felső vezetéke felett (4) sodronykötélre van fel- 65 függesztve. Amint a villamos az (5) nyíl irányában halad az útkereszteződés felé, elől elhelyezett (6) lámpájával belevilágít a fényterelő szerkezetbe. Ezen fényterelő szerkezetben a tükrök úgy vannak el- 70 helyezve, hogy a (7) kettős nyíl irányból érkező (8) gépkocsi vezetője a tükörben látja a (6) lámpa fényét. A fény erősségé­ből a gépkocsi vezetője érzékelni tudja, hogy a villamos kb. milyen messze van 75 és hogy áthaladhat-e előtte, vagy vára­koznia kell.

Next

/
Thumbnails
Contents