113129. lajstromszámú szabadalom • Hálózati rádióvevőkészülék, valamint hozzávaló lámpa és kisütőcső

Megjelent 19:?5. évi október lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113129. SZÁM. — "Vll/j. OSZTÁLY. Hálózati rádióvevőkészülék, valamint hozzávaló lámpa és kisütőcső. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég Újpest. A bejelentés napja 1934. évi március hó 21-ike. A találmány olyan, rendszerint több­csöves rádióvevőkészülék, mely hálózati feszültségre és pedig akár csak egyen­áramú, akár tetszésszerint egyen-, vagy 5 váltóáramú feszültségre kapcsolható és rendszerint teljes energiaszükségletét e hálózatból kapja. Az ilyen készüléknek a találmány szerinti kialakítása, illetve kap­csolása főleg a skálavilágításnál, valamint 10 közvetett és közvetlen fűtésű kisütőcsövek katódafűtésénél, a fűtőtestek és fűtőszál illetve katóda sorbakapcsolása esetén fel­lépő nehézségek kiküszöbölését célozza. A fenti készülékeknél tudvalevőleg a 15 skálát, melynek segélyével a kívánt állo­más, azaz vételi hullámhossz beállítása történik, a készülék belsejében, tehát kí­vülről rendszerint láthatatlanul, elhelye­zett lámpával szokás világítani. Az ehhez 20 szükséges fényteljesítmény kicsi lóvén, e célra kis villamos teljesítményt felvevő lámpák használatosak. Az ilyén lámpát mindeddig a készülékben levő közvetett fűtésű kisütőcsövek fűtőáramkörével pár-25 huzamosan, vagy ez áramkörbe, tehát a fűtőtestekkel sorba kapcsolták. Ha azon­ban a lámpa a fűtőáramkörrel párhuza­mosan volt kapcsolva, akkor a lám­pát a fűtőfeszültségek összegére, rendsze-80 rint 110 Yolt-ra, kellett méretezni, minek következtében a lámpa fölöslegesen sok energiát vett fel, minthogy az izzószál bi­zonyos minimális méretnél vékonyabbra nem készíthető. Ezenkívül pedig, ha a ké-35 szülék a sorbakapcsolt fűtőtestek Összfűtő­feszültségónél nagyobb, pl. 220 Volt fe­szültségre van kapcsolva és ezért úgy a fűtőtestek, mint a lámpa az áramot a fűtő­áramkör előtti előtétellenálláson át kap­ják, az a veszély forog fenn, hogy a lámpa- 40 áramkör megszakadása, pl. a lámpa ki­égése, vagy a foglalatábani meglazulása esetén a csövek a kelleténél erősebb fűtést kapnak. Energiafogyasztás és lámpamére­tezés szempontjából tehát sokkal előnyö- 45 sebb e lámpát a csövek fűtőtesteivel sorba­kapcsolni. Ez esetben azonban az a hát­rány jelentkezik, hogy a lámpa a bekap­csolás pillanatától kezdve mindaddig, míg a kisütőcsövek katódái üzemi hőmérsékle- 50 tűket és ennek folytán fűtőtesteik üzemi ellenállásukat el nem érték, az állandó üzem közben inéi erősebb áramot kap. Te­kintettel a manapság univerzálkészülékek­ben (melyek tehát akár egyen-, akár váltó- 55 áramra használhatók) szükségszerűen használatos közvetett fűtésű katódák hő­tehetetlenségére, ez az időszak egy perc nagyságrendű és a fűtőtestek magas üzemi hőmérséklete, valamint anyaguk pozitív 60 hőmérsékleti ellenállási együtthatója folytán a lámpának bekapcsolásakor és üzemközben felvett áramai közt akkora különbség van, hogy az így kapcsolt lámpa, vagy rosszul világít, vagy igen hamar kiég. 65 Teljesen hasonló nehézségek lépnek fel, ha a készülékben valamely oknál fogva a közvetett fűtésű katódás csöveken kivül egy, vagy több olyan csövet is alkalma­zunk, melyek katódája közvetlen fűtésű. 70 A közvetlen fűtésű katódán ak ugyanis, mely lényegileg szintén csak izzószál, hő­tehetetlensége szintén jóval kisebb, mint a közvetett fűtésű katódáké úgy, hogy ezek sorbakapcsolása esetén a cső, vagy igen 75 hamar kiég, vagy üzem közben rosszul emittál és kedvezőtlen meredekséggel dol­gozik.

Next

/
Thumbnails
Contents