113116. lajstromszámú szabadalom • Üreges idomtégla és ebből épített fal, valamint eljárás az üregek hpszigetelő képességének növelésére

Megjelent 15)35. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^g^pf SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113116. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges idomtégla és ebből épített fal, valamint eljárás az üregek hőszigetelő képességének növelésére. Lamberger György oki. mérnök, magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 14-ike. Lakó- és munkahelyiségeinknek könynyebben fűthetővé tételére, illetve nyáron azok hűvösen tartására, egészen a közelmúltig, csak egy mód állott rendel-5 kezésünkre: a kőből vagy téglából készült faiak vastagítása. Ez az út azonban m'a, gazdasági és műszaki okok folytán, járhatatlanná vált. Egyidőben sok reményt fűztek az egyszerű, üreges, illetve sok-10 lyukú, falazó anyagokhoz, ezek azonban elméletben ugyan, nagy hőszigetelő értlékkel rendelkeznek, de a gyakorlatban, tekintetbe nem vett különböző műszaki okok folytán, főleg az összefüggő, nagyobb 15 légüregekben fellépő légáramlás és a hézagok (fugák) miatt, elméleti hőszigetelő értéküknek csak egy kis; hányadával rendelkeznek. A találmány célja az üreges falazó!0 anyagok hőszigetelését lerontó tényezőknek kiküszöbölése A találmány olyan egységes, viharálló, égetett anyagból vagy mesterséges kőanyagból készült, teherbíró idomtégla, 5 melynek üregei úgy vannak elhelyezve, hogy a belőle kéuzűlt fal síkjára merőleges, minden függőleges metszet, minden idomtéglarétegben, legalább egy üreget metsz át és amely üregek elhelyezése az 0 aránylag jó hővezető falban olyan, hogy azok a falban vezetett meleget a legrövidebb útjától eltérítik és ezt az utat1

anynyira meghosszabbítják, hogy ez a sokkalta vastagabb, közönséges, tömör falon j átmenő hő útjával válik egyenlő hoszszúvá és amelynek jó hővezető habarcscsal töltött hézagai (fugái), úgy a vízszintesek, mint a függőlegesek, rossz hővezető betéttel vagy légüreggel vannak megszakítva. A találmány továbbá a fentebb le- 40 írt Vagy hasonló, üreges falaizó idom téglák készítésére is irányul és pedig égetett agyagból olymódon, hogy a közönséges, a tégillaiparban használt agyagból formázott, de még égetetlen idomdarabok üre- 45 geibe kovaföldből, horzsaikődarából vagy agyagból, esetleg a három agyag kettőjének vagy mindhármának szénporral, fűrés zporral vagy szecskával való keverékéből álló masszát töltünk és kiégetjük, 50 avagy ezt a masszát már a sajtolással egyidejűleg .sajtoljuk ai téglába és aziután kiégetjük'. Ebből laz üregkiitöltő masszából a belekevert éghető anyag: szénpor, fűrészpor vagy szecska az égetés folya- 55 mán kiég és így likacsos, szivacsszerű, nagy hőszigeitelésű, kis térfogatsúi'yú anyag marad az üregekben. Ennek a masszának hőszigetelő értékét még fokozzák a fentebb említett, már amúgy iis 60 könnyű fajsúlyií adalékanyagok, a kováink! és a horzsakődara. A találmány, a mellékelt rajzon, öt ábrában van bemutatva, melyeik közül az 1. ábra a találmány szerint készített, 65 üreges téglia egyik alakjának távlati képe. A 2. ábra a találmány szerint készített, üreges tégla egy másik kiviteli alakja, ugyancsak távlatilag. A 70 3. ábra az 1. ábra szerinti tiéglából épült fal vízszintes metszete. A 4. ábra a 2. ábra szerinti téglából épült fal vízszintes metszete. Végül az