113110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet nyomaték átvitelére

— 2 — tengelyek fordulatszáma leesik, a (40) és (41) karok a szabályozók felé húzódnak, miáltal a (46) pecek a kivágásban lejebb kerül, míg annak végébe nem ütközik. 5 Ekkor a (46) pecek a (49) kétkarú emelőt, mely hogy könnyen mozgatható legyen, az (50) súllyal ki van egyensúlyozva, a (48) szögemelő közvetítésével az (51) rugó ellenében lenyomja és ekkor az egész 10 rendszer a 11. ábrán pontozott vonallal rajzolt helyzetbe kerül. A váltócsap karja újra az alsó helyzetbe kerül, a (26) kapcsolószerv a (24) fogaskeréktől eltávolodik és a (27) surlódókapcsolón át a (32) fo-1B gaskerékkeil kapcsolódik, azt a (21) tengely fordulatszámára felgyorsítja és így a (34) ínyomatékátvivő szerkezet újra működik. A hajtó oldal fordulatszáma a normálisra felgyorsul és a szabályozó szerkezet 20 a 11. ábrán szaggatott vonallal rajzolt helyzetbe kerül vissza. A (34) nyomatékátvivő szerkezet újbóli bekapcsolódása a fentiek értelmében természetesen akkor is bekövetkezik, ha az 25 egész üzem megáll. E tengelykapcsolások kézzel is végezhetők, ha (az ábrákon fel nem tüntetett módon) az (59) henger mindkét részét a nyomás alatti olajtól elzárjuk és a szabad le-30 vegővel, illetve az erőgép olajtartányával kötjük össze. Ekkor a tengelykapcsolások a (31) szögemelő (67) tengelyére ékelt (70) emelőkarral végezhetők (1. 10. ábra). A nyomatékátvivő szerkezet előnyösen 35 használható fel járműveken. Célszerű ekkor a 14. ábrán ismertetett elrendezésben alkalmazni. A 14. ábra egy jármű (például automobil) hátsó részének a felülnézete és csak az elrendezés lényegének megértésé-40 hez szükséges részek vannak rajta feltüntetve. A (75) járműkeretre erősített (20) erőgép (21) tengelye a (71) és (72) kúpkerekeken át hajtja a (11) tengelyt, melynek mindkét oldalán van egy-egy (34) és 45 (34') nyomatékátvivő szerkezet, mely a (35), illetve (35') és (24), illetve (24') fogaskerekeken át hajtja a (25), illetve (25') tengelyre ékelt (74), illetve (74') kerekeket. Miután a (25) és (25') tengelyek között 50 merev összeköttetés nincs, azoknak a kanyarokban szükséges fordulatszámkülönbsége minden további nélkül beállhat. Ezáltal a szokásos ú. n. differenciálmű elhagyható; tehát annak az a hátránya is 55 ki van küszöbölve, hogy az egyik oldal kereke csak akkor tud vonóerőt kifejteni, ha a másiknak is van tapadási ellenállása. Ez utóbbi jelenség miatt gyakran előfordul, hogy ha sikos úton az egyik kerék csúszik, a másik kerék sem képes a 60 járművet továbbvontatni. A 14. ábrán ismertetett elrendezésnél ez az eset nem következhetik be, mert mindegyik kerék közvetlenül van az erőgéppel hajtva a nyomatékátvivő szerkezet révén és ha az 65 egyik kerék nem tud (megfelelő súrlódás hiányában) vontatni, a másik kerék még, ha csak van alatta a talajnak a vontatáshoz szükséges súrlódási ellenállása, a járművet tovább vontatja. 70 Szabadalmi igények: 1. Eljárás nyomaték átvitelére, melynél a hajtott szerv fordulatszáma a hajtó szerv fordulatszámán kívül a hajtott szervre ható ellenállási nyomatéktól 75 is függ, azzal jellemezve, hogy a hajtott szervet mértani forgástengelyen kívül eső helyen, saját mértani forgástengelyéhez képest, excentrikus súlypontú, a hajtó szervvel forgatott tömeg 360°-os körülforgásának szakasza alatt létrehozott egy irányban eredőt adó centrifugális erőtérnek a hajtott szervre ható nyomatéka hajtja. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás vál- 85 tozata azzal jellemezve, hogy a centrifugális erőtér eredője a hajtott szerven levő támadási pontjának forgása közben leírt pályájához képest érintő irányú. 90 3. Szerkezet az 1—2. igénypontokban védett eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az excentrikus tömeg a hajtó résszel változó szögsebességet létrehozó szervvel van kapcsolva. 95 4. A 3. igénypontban védett szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az excentrikus tömeget a hajtó részszel kapcsoló, változó szögsebességet létrehozó szerv elliptikus fogaskerék- 100 pár. 5. Szerkezet az 1—2. igénypontokban védett eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az excentrikus tömeg saját forgástengelye körüli pályájá- 105 nak kialakítása olyan, hogy az excentrikus tömeg súlypontjának saját forgástengelyétőli távolsága a hajtott szerv forgásirányában a legnagyobb. 6. A 3—5. igénypontokban védett szer- 110 kezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, 'hogy az excentrikus tömeg saját mértani forgástengelye a hajtott szerv mértani forgástengelyével párhuzamos. 7. A 3—5. igénypontokban védett szer- 115 kezet kiviteli alakja, azzal jellemezve,