113107. lajstromszámú szabadalom • Fémek keménységét mérő készülék
— 2 — terhelő szerkezet (32) forgó csapjainak (31) golyós csapágyai vannak ágyazva. A terhelő szerkezet mércés (33) mérlegkarból áll, melyet a (34) szabályozható ellen-5 súly egyensúlyoz ki. A tarált (35) súlyok, melyeknek mindegyike, pl. 5 kg tényleges terhelést ad, a (37) horoggal a (33) mérlegkar végén levő (38) szembe akasztható (36) tálcára helyezhetők. A (33) mérlegkar 10 mércéjén csúsztatható (39) súly 0 és 8 kg között fekvő minden terhelés beállítását lehetővé teszi. A mérlegkar alsó részén a (3) oszlop tengelyében elhelyezett (40) tompa él a terheléseket a (41) nyomószerv-15 tartóra viszi át. Ez utóbbi a (23, 24) golyós nyomó csapágyakba van helyezve, melyek függélyesen vezetik, A működési szünetek alatt a mérlegkar felemelhető oly célból, hogy a (40) 20 tompáéi ezalatt ne fejtsen ki nyomást a (41) iiyomószerv-tartóra. Az emelőt a (2a) hattyúnyakba eresztett (42) csavar emeli fel, ill. rögzíti a (44) működtető fogantyús (43) anya útján, melyet szabályozás után 25 a (44) ellenanya rögzít helyzetében. A (22) hüvelynek két (45) füle van, melyek közül az egyikre a rögzítőcsap-alakú (46a) zárópecek van erősítve, mely a nyomószerv-tartó kivágásába vezethető 30 oly célból, hogy a (23, 24) golyós nyomócsapágyakban való mindennemű szögeifordulást megakadályozzon. A két (45) fül között könnyűfémből vagy nagyszilárdságú fémötvözetből ké-35 szült (46) emelő foglal helyet, mely a (47) csapok körül foroghat. E csapokat a (45) fülek csészéiben elhelyezett két golyóscsapágy tartja a nyomószerv-tartótól meghatározott távolságban. 40 A (46) emelő végén edzett acélból készült, köszörült és csiszolt (48) ujj van megerősítve. Ez az ujj állandóan érintkezik a (49) csappal, mely szintén csiszolt acélból készül és a (41) nyomószerv-tartó 45 (50) hornyában foglal helyet, a (48) ujjra merőlegesen. A (46) emelőnek a (48) ujjal ellenkező végén elhelyezett (51) csap csavarból és edzett acélhüvelyből áll, melyre az, opti-50 kai készülék ujja támaszkodik. E készülék a (2) állványba erősített (53) csap körül forgó, köpeny alakú (52) tartóból áll; ennek (54) talpában az (56) csavar beállítását tehetővé tevő (55) hosszlyuk van. 55 Az (54) talpat az (57) rugó állandóan visszafelé löki és az (52) köpeny helyzete az (59) fogantyús (58) anyával állítható be. Az (52) köpeny két pofája közölt az L-alakú (60) tartó a (61) csapcsavarok segítségével csuklósan van megerősítve (3. 60 ábra). E (60) tartóra van erősítve egyrészt a (62) tükör olymódon, hogy vízszintes tengelye a (61) csapcsavarok csúcsain átmenő tengellyel pontosam összeessék, másrészt pedig a (63) ujj, mely az (51) ten- 65 gely hüvelyére támaszkodik abból a célból, hogy a (46) emelő és az optikai rendszer közötti kapcsalatot biztosítsa. Az optikai erősítést a (62) tükröt vivő (60) tartó lengési tengelye és az (51) hü- 70 vely tengelye közötti távolság határozza meg. Ez a távolság pontosan szabályozható a (60) tartónak az, (52) köpenyhez képest a (64) csavar segítségével való elmozdításával; a (64) csavart ezután csa- 75 varokkal rögzítjük. A tükörnek a (47) forgáscsapokhoz viszonyított helyzete az (58) anyával szabályozható, mely anya az (56) csavar útján, az (52) köpeny (54) talpára hat. 80 A tükörre vetített fényfolt ezen visszaverődik és a (2a) hattyúnyak nyílására erősített és a (66) beosztásos (65) átlátszó ernyőre esik. A golyótartó minden függélyes elmozdulása, a (46) emelő és a két, 85 (51) és (63) ujj közvetítésével, a tükörre és a fényfoltra hat. A fényforrás a (67) lencsetartóban elhelyezett kisfeszültségű villamos lámpa. A lenosetartó ezenkívül kondenzort, hajszál- 90 keresztet és lencsét ölel f el. A lenesetartó mindem irányban mozgatható, hogy a világító sugárnyaláb tengelye pontosan a tükör tengelyébe essék. E szabályozást a lenesetartót támasztó és a (2) állványhoz 95 rögzített (69) csaphoz erősített kettős (68) csukló teszi lehetővé. A mérőkészülék nullára állítása, a vizsgálat elején, a (22) hüvelyre csavarható és a beállítás után a (71) csavarmenetes 10C gyűrűvel helyzetében rögzített kúpos (70) csatlakozórésszel történik. Valamely fém-mintadarabon a vizsgálatot úgy végezzük, hogy először a mintadarabot vivő (19) tányér magasságát ál- 10E lítjuk be úgy, hogy a mintadarabot a gyémánt-csúccsal vagy golyóval érintkezésbe hozzuk olymódon, hogy addig emeljük, amíg a mintadarab az előzetesen beállított és vonatkozási síkként szereplő (70) csat- 11( lakozó darabot nem érinti. Ezután a szükséges (35) terhelő súlyokat a (36) tálcára helyezzük és felszabadítjuk a terhelő emelőt azzal, hogy a (42) csavart az állványba csiavarjuk. Ekkor a tompa (40) Ili csúcs a (41) nyomószerv-tartóra és a (49)