113100. lajstromszámú szabadalom • Másodlagos levegőt bevezető berendezés tagoskazánokhoz

Megjelent 1935. évi október hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 1131ÖO. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Másodlagos levegőt bevezető berendezés tagoskazánokhoz. WolfseggvTraimtlialer Koljlenwerks A. G. cég- lAii/,, mint Mayr József Salzburg jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi január hó 29-ike. Ausztriai elsőbbsége 1934. évi január hó 29-ike. A találmány másodlagos levegőt bevezető berendezés tagoskazánokhoz, mely berendezés lehetővé teszi, hogy koksz- és kőszéntüzeléshez szerkesztett tagoskazá-5 nokban barnaszénnek és más, rosszminőségű tüzelőanyagoknak közelítőleg tökéletes és gyakorlatilag füstmentes elégetését érjük el. Lángcsöves kazánoknál már ismeretes 10 volt a tűzhíd mögötti oly test beépítése, mely a hamutérből, egy vezetéken át, járulékos égési levegőt kapott és mely ezt több kibocsátónyíláson át a füstgázokba vezette. 15 Ezenkívül tetszőleges fajtájú rostélytüzeléseknél már ismeretes volt oly berendezés, mely szerint az elsődleges levegőnek a tüzelőanyagban való jobb elosztását és a tüzelőanyag gyorsabb elégetését úgy 20 érték el, hogy a rostély rudakra csőalakú testeket helyeztek, mélyek alul levegőt vettek fel és ezt felső végükön, még a felrakott tüzelőanyag belsejében foglalt helyet, nyílásokon át a tüzelőanyagba ve-25 zette. A találmány szerinti berendezésnél az egyes füstcsatornák számára a rostélyrudakra oldhatóan helyezett, csőalakú testek alakjában szerkesztett, másodlagos le-30 vegőt bevezető fúvókákat alkalmazunk, melyek alsó részükkel a tüzelőanyagon, felső részükkel pedig a lángokon hatolnak át és a füstcsatornákba, vagy ezek kezdőrészébe torkolnak, úgyhogy a fiist-35 gázok a füstcsatornákba való beáramláskor magas hőmérsékletre hevített másodlagos levegővel keverednek. E berendezés az eddigi megoldásokkal szemben azt az előnyt nyújtja, hogy a bevezetett másodlagos levegő a kazánnak semmiféle víz- 40 hűtésű felületeivel nem jut érintkezésbe, minek folytán a másodlagos levegő hőmérsékletének csökkentése nem következik be és így azt a hatást, amelyre a másodlagos levegő bevezetésével törekszünk, 45 valóban el is érjük. A rajzon a találmány megoldási példája látható. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezéssel felszerelt tagoskazán részleges, függé- 50 lyes keresztmetszete. A 2., 3. és 4. ábrák a másodlagos levegőt bevezető fúvókák egyikét elől- és oldalnézetben, illetve felülnézetben szemléltetik. _ 55 A (K) tagoskazán rostélyára illetve rostélyrúdjaira üreges, csőalakú (SD) testeket helyezünk. Ezekbe alulról az (Ll) nyíl irányában levegő tódul be, mely e testekben felfelé áramlik, eközben az (SD) tes- 60 teket körülnyaldosó füstgázok hatása alatt nagy hőmérsékletre hevül és felül, az (SD) testeknek kúposán szűkülő, fúvókaalakú (C) végén, az ott alkalmazott, keskeny (S) kibocsátó réseken át (2—4. ábra) 35 az 1. ábrán látható (L2) nyíl irányában áramlik ki. Az üreges, csőalakú (SD) test kör- vagy négyzetalakú vagy más keresztmetszetű, alsó (A) részén nagyobb, felső (B) részén pedig kisebb átmérőjű, tehát 70 felfelé szűkül és a (Z) füstcsatorna elején végződik. A csőalakú test szűkülő alakja, a levegőnek átáramlása közben bekövetkező felhevülése és a kibocsátórések folytán a levegő nagy kiáramlási sebességet 75 kap, mely a pótlevegőnek a (Z) füstcsatornában. kifelé áramló füstgázokkal való örvényszerű összekeverését idézi elő, úgy-