113039. lajstromszámú szabadalom • Klórozó eljárás

- 5 — pl. a szulfit-, szulfát-, szóda- és „szodit" (neutrális nátriumszulfit) pépekhez, A használt fapépek bármely, péppé átalakít­ható fafajtából készülhetnek és tény az, 5 hogyha olyan pépeket (faköszörületeket), amelyek silányabb minőségű papirost eredményeznek, mint pl. a bizonyos faj­tájú kanadai fenyőkből („Tsuga"-fajtából és balzsamfenyőkből kapott pépeket, ltló-10 rozunk a találmány szerinti eljárással, olyan rostmasszát kapunk, amelyből ké­szült papiros sok esetben a „Picea"-fajtá­hoz tartozó fenyőfából készült papír szi­lárdságával és egyéb tulajdonságaival 15 rendelkezik. Nyilvánvaló továbbá, hogy különböző pépek keverékeit is klórozhat­juk a találmány szerinti eljárással. A találmány szerinti klórozó eljárást bármely olyan megfelelő berendezésben 20 foganatosíthatjuk, melyben a pép és víz elegye folytonosan érintkezésben kering­tethető a finoman atomizált és diszpergált klórral. Ennek folytán a tényleg haszná­landó berendezés tipusát nagyrészben a 25 szóbanforgó gyárban rendelkezésre álló berendezés és a feldolgozandó pép konzisz­tenciája szabja meg. Ha a feldolgozandó pép töménysége aránylag alacsony, pl. 8% alatti, az eljárást célszerűen ú. n. 30 szekrényalakú tartányban foganatosítjuk, melyben a pép vizes szuszpenziójának vízszintes keringését csavar, szivattyú, lapátkerék vagy más megfelelő berendezés hozza létre. Ilyen berendezés jellegzetes 35 példája az ismeretes Bellmer-féle készü­lék. Olyan pép-vízelegyekhez, melyek sűrűsége túlmagas ahhoz, hogy vízszintes irányban legyenek keringtethetők, e nagy­sűrűségű pépekhez alkalmas más berende-40 zést használunk. Ez utóbbi tipusú beren­dezések általában azon elv alapján dol­goznak, hogy az elegyet függélyes csavar segélyével emelik fel és azután a pép a csavar felső végéről az ezt körülvevő kör-45 gyűrűalakú térbe hull. Az elegynek foly­tonos felemelése és lehullása függélyes irányban való keringést hoz létre. A talál­mány szerinti eljárás használható pépnek ilyen tipusú berendezésben való klórozá-50 sára is, melynél a pép koncentrációja 20— 21%-ot is elérhet. Minthogy az eljárás fo­lyamán a klórdiszperzióval történő vízbe­vezetés folytán a pép higulása következik be, vigyáznunk kell arra, nehogy a nagy ő5 sűrűségre szánt berendezésben olyan kis­sűrűségű péppel dolgozzunk, hogy ennek felhígulásakor kisiklása következzék be. Ez a kisiklás a nagykoirzisztenciájú be­rendezésben rendszerint akkor következik be, ha benne 8% körüli vagy annál kisebb 60 koncentrációjú péppel dolgozunk és ennek folytán ügyelni kell arra, hogy a hígítás a pép koncentrációját e határok alá ne csökkentse. Az atomizált és diszpergált klórt bárme- 65 lyik fenti berendezésben a keringtetett pép-vízeleggyel jóval az elegy szintje alatt és célszerűen a berendezés feneke kö­zelében és a keringtetőszerkezet szomszéd­ságában hozzuk érintkezésbe. így pl. a 70 nagykoncentrációs berendezésben a klórt a kamra fenekén, a csavar közelében bo­csátjuk be, azon térítőszerkezetek soroza­tának szomszédságában, melyek az anya­got a henger külső részeiről a központo- 75 san elhelyezett csavar felé vezetik. Mint már fentebb említettük, az eljárás fogana­tosításánál, a pép koncentrációjára való tekintet nélkül gondot fordítunk arra, hogy a klórhoz a péppel való érintkezése 80 helyén elegendő mennyiségű klórozandó pépet vigyünk ahhoz, hogy ez a bebocsá­tott klórt vegyileg lekösse. A klórozó eljárást mindaddig folytat­juk, míg az be nem fejeződött és általá- 85 nosságban 40—50%-a fogy el annak a klór­mennyiségnek, mely a pép halványítható­sági értékének megfelel, ha elemi klórral dolgozunk gázhalmazállapotú klór felsza­badulása nélkül, mint ez a találmány ér- 90 telmében történik. A .,halvá.nyíthatósági érték"-en azt a hipoklorit alakjában rendelkezésre álló klórmennyiséget értjük, melyre az adott pépnél a kívánt eredmény elérése céljából 95 szükség van. A kívánt eredmények eléré­sére szükséges további klórmennyiséget ezután következő folyamatokban adagol­juk, melyek folyamán bármely megfelelő forrásból rendelkezésre álló klórt haszná- t00 lünk, mint azt alantiakban részletesebben ismertetjük. A klórozó eljárás folyamán sósav okozta savanyú reakció áll be, részben a celluló­zát kísérő anyagok helyettesítési reakciói- 105 nak. részben a klór és víz hidrolitcs re­akciójának eredményekónt, mely utóbbi azonban a találmány szerinti eljárásnál a klórozó reakció gyors lefolyása folytán minimálisra csökken. Hogy a keletkezett no vegyületeket jobban oldhatókká és a pép­ből könnyebben kimoshatóvá tegyük, és egyben a fémes berendezósalkatrészek, mint pl. szűrők és más effélék megvédése céljából, a pép-vízelegyet azonnal a klóro- ns> zás befejezte után semlegesítjük. A semle­gesítést bázisoknak, mint pl. marószódá­nak és mésznek hozzáadásával foganatosít-

Next

/
Thumbnails
Contents