113039. lajstromszámú szabadalom • Klórozó eljárás

— 2 — lyen konzisztenciájú pép, beleértve a nagy konzisztenciájú pépeket is, melyeknél a pép százalékos anyagtartalma 8%-nál nagyobb és 20%-ig is terjedhet, klórozható 5 és melynél az adagolt klórmennyiség könnyen változtatható, úgyhogy a pépben adott esetben fennálló különleges körülményeknek megfeleljen, optimális eljárási feltételek biztosítása céljából. 10 A találmány ötödik foganatosítási alakja olyan eljárás vízben szuszpendált fapép klórozására, melynél a káros mellékreakciók, a hidrolitos hatásokat és az ezek okozta oxidálódást is beleértve, mi-15 nimumra redukálódnak, ami az anyagból előállított papír szempontjából kifejezetten kedvező hatásokat, pl. jobb színt, nagyobb szilárdságot és egyebeket, valamint kifejezett klórmegtakarítást eredményez. 20 A találmány hatodik foganatosítási módja fapép klórozására olyan eljárás, melynél a klórozáshoz szükséges idő minimálisra redukálható, minek következtében a berendezés jó kihasználását érhetjük el. 25 Ez viszont a berendezés költségeit és más meglevő berendezésnél a találmány szerinti eljárásnak vele való foganatosíthatóvá tétele céljából szükséges átalakításokat csökkenti minimális mértékre. A 30 találmány szerinti eljárásnál továbbá felhasználhatók azok a berendezések, melyek pépfeldolgozó telepeken rendszerint megvannak és az ezenkívül szükséges további készülékek beszerzése és üzeme 35 olcsó. A találmány egyéb foganatosítási módjai az alábbi leírásban és a szabadalmi igényekben vannak ismertetve. Anyagoknak elemi klórral való klóro-40 zásánál mindeddig úgy jártak el, hogy a klórt vagy feloldották abban a közegben, melyben a kezelendő anyag szuszpendálva vagy oldva volt, vagy pedig a klórozandó anyagot tartalmazó közegbe elemi klórt 45 buborékoltattak. A klórnak aránylag csekély oldhatósága következtében az előbbi eljárás nem volt eredményteljes. Az utóbbi eljárás pedig, tekintettel a klórnak az eljárás foganato-50 sításakor gázhalmazállapotban való felszabadulására, vagy zárt tartány, vagy igen csekély klóradagolás alkalmazását tette szükségessé. Ezenfelül mindezen ismeretes eljárásoknál a klórozás aránylag 55 lassan megy végbe és ennekfolytán időt és alkalmat szolgáltat káros mellékreakciók lefolyására. ]g"y pl. ha a kezelendő anyagot hordozó közegként vizet használunk, hidrolitos reakciók következnek be, melyek oxidálódás bekövetkezését engedik 60 meg. Ezek a mellékreakciók különösen hátrányosak fapépnek vizes szuszpenzióiban való kezelésénél, minthogy a faanyagot gyengítik. Megállapítottuk, hogy a legjobban meg- 65 felelő farostanyagot kapjuk, ha a farostanyagnak digerálása és mosása utáni kezelésében az első lépés olyan klórozás, melynél az oxidálódás minimumra van redukálva. A klórozás munkamenetében 70 a klór reakcióba lép a cellulózával együtt jelenlevő vegyületekkel, pl. azokkal a ligninvegyületekkel, melyeknél közvetlen helyettesítés lehetséges és azon ketonos és más anyagokkal, melyeknél a telítetlen 75 vegyületek telítése következhet be. A klórral való ez a reakció ezeket a termékeket oldhatóvá teszi és lehetővé teszi az ezután következő mosófolyamatokkal való eltávolításukat. A találmányt megelőző idő- 80 ben nehézségeket okozott az, hogy a klórozással egyidejűleg végbemenő oxidálódást megakadályoznák. A találmány szerinti eljárás ezzel szemben olyan munkamódot nyújt, melynél a klórral való reak- 85 eiót maximális értékben tarthatjuk és a káros mellékreakciókra való hajlamosságot oly messzemenően csökkenthetjük, hogy e munkaszakasz folyamán a rostoknak számottevő gyöngítése nem követke- 90 zik be. Miután a pépet az elemi klórral a találmány szerint kezeltük, a pépet az oldható vegyületek eltávolítása céljából .mossuk és azután ismeretes módokon halványítjuk. 95 A találmány szerinti eljárás alkalmazható mindazon anyagok és anyagféleségek klórozására, melyek elemi klórral reagálni képesek. A reakcióba hozandó anyagot célszerűen alkalmas folyadékban szusz- 10( pendáljuk vagy oldjuk. Erre alkalmas folyadékok jellegzetes példáiként a vizet és a széntetrakloridot nevezzük meg. Növényi rostok, pl. fapép klórozásán kívül, melyet az alantiakban példakápen részlete- 10í sen is fogunk ismertetni, a találmány szerinti eljárás használható ércek, gumi, ásványi vagy növényi olajok és mész vagy marószóda klórozására, valamint számos más esetben is, ahol hasonló reak- 11( ciók mennek végbe. Minden egyes adott esetben a hígítást és a hőmérsékleti viszonyokat úgy választjuk meg, hogy a kívánt klórozást eredményezzék és ezek a tényezők tág határok között változhatnak, llc melyek a reakcióba hozandó anyag természetétől és a klóradagolás mennyiségétől függenek.