113038. lajstromszámú szabadalom • Oltókamra folyadékkapcsolókhoz

Megjelent 1935. évi október hó 1-én. _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRAS 113038. SZÁM. — VII/g-. OSZTÁLY. Oltókamra folyadékkapcsolókhoz. Voigt & Haeffiier Aktiengesellschaft cég' M/m. Frankfurtban. A bejelentés napja 1934. évi december hó 31-ike. HÍ gy a megszakítás pillanatában fellépő fényív már a folyadékkapcsoló kamrájában öblíttessék, a fényív létesítette nyomást a kamrában mozgatható nyomó-5 dugattyúra engedik hatni. E nyomódugattyúnak, mely gyűrűalakú is lehet, két különböző nagyságú felülete van, mely felületek mindegyikét a kamrának a dugattyú mindkét oldalán mindig kb. egy-10 forma belső nyomása terheli. Miután az eredő dugattyúfelület mozgása folytán a kamrából kiszorított közeg közvetlenül távozhat, a fényívképződés pillanatában a kamrában fellépő nyomásemelkedés ha-15 tására, a dugattyú, két felületére ható egyforma terhelés ellenére elmozog. E mozgás a kisebb dugattyúfelület kiszorította friss kapcsolófolyadékot a húzott fényívhez vezeti. E folyadékmozgás, az 20 első nulláram-átmenetnél eloltja a fényívét és a kapcsoló pálya elektromos sziládrságát oly mértékben növeli, hogy nulláram-átmenet után nem állhat be újbóli gyújtás. 25 Ez oltókamrák térfogata aránylag csekély és arról kell gondoskodni, hogy a kamrában foglalt friss oltófolyadék a lekapcsolásnál minél jobban használtassák ki. E célból a folyadékáramlást létesítő 80 kisebb dugattyúfelületet az egész kamrakeresztmetszetre kiterjedőleg képezték ki és csupán a kapcsolópecek átvezetésére hagytak benne áttörést. Ily módon az oltófolyadék egész mennyisége mozgásba 35 jött. A húzott fényív eloltása szempontjából azonban nem az oltófolyadék menynyiségének, hanem első sorban a folyadék hozzá vezetési módjának van döntő fontossága. Az oltófolyadéknak, a kikapcsolási 4 5 50 folyamat alatt, megközelítőleg egyforma 40 és elegendő nagy áramlási sebességgel, a legérzékenyebb helyen kell a húzott fényívet találnia, ha meg akarjuk gátolni nulláram átmenetnél újbóli gyújtás fellépését. A találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy a kamrában teljes válaszfalat alkotó kisebb dugattyúfelület a kapcsolópecket, bekapcsolt állapotban, oly szorosan fogja körül, hogy a kikapcsoló mozgásnál, a kapcsolópecek átvezetésére való nyílás feltárása után, a folyadékáramlást állandóan a. kapcsolópecek csúcsa felé tereli, míg a dugattyú a kapcsolópecek csúcsának mozgását csekély távolságban 55 követi. Ennek folyományaként a dugatytyúfelületen áthatolt kapcsolópecek csúcsa a legkedvezőbb öblögetési övben van. Mert, minthogy a kisebb dugattyúfelület a kapcsolópecket szorosan körülfogja és a 60 dugattyú a kapcsolópecek mozgását követi, a kamrából a kisebb dugattyúfelület kiszorította folyadék csupán a kontaktuspecek és a számára a dugattyúfelületben lévő áttörés között áramolhat ki nagy 65 erővel, mivel ekkor elegendő átömlési keresztmetszet van. Ez elrendezés folytán a kapcsolópecek csúcsának öblögetése a kamrában uralkodó nyomástól, tehát a húzott fényív erősségétől függ és annál 70 hevesebb lesz, minél nagyobb a lekapcsolás i teljesítmény. A kamrában uralkodó nyomásnak azonban nem szabad bizonyos mértéket meghaladnia, mert ezzel a gázképződés is fokozódnék és a dugattyúsebesség növekednék. Ennek meggátlására a kamrában a megengedett maximális nyomásnál nyíló szelepei vannak, melyek 75