112995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéndesztillátumoknak szénhidrogénelegyekből frakcionált desztilálással és/vagy kondenzálással való előállítására

— 2 — visszafolyat mennyisége, annáll nagyobb kőmennyiséget kell az oszlopba táplálni. Ha a laboratóriumban szokásos A. S. T. M. módszerrel állapítjuk meg teljesen 5 70° fölött forró szénhidrogénelegyekből, pl. nyers kőolajból ipari mérvű desztillálással termelt frakciók forrpontszakaszait, kitűnik, hogy a szomszédos frakciók egymást átlapolják, még pedig az ala-10 csonyabb frakció kisebb, a magasabbak nagyobb mérvben; különösen a legnehezebb frakció, a gázolaj és a reziduum gyakran igen nagymérvű forrpontszakasz-átlapolást mutatnak. 15 A találmány értelmében már most olyan nagymennyiségű meleget táplálunk az oszlop aljába, főleg a reziduum felmelegítésével, melyet célszerűen úgy végzünk, hogy a reziduumot folytonosan el-20 vezetjük az oszlop aljából, felhevítjük és azután az oszlop alsó részébe megint viszszavezetjük, hogy legalább a legnehezebb frakciónak és a reziduumnak az A. S. T. M. módszerrel megállapított forrpontsza 25 kaszai egymást ne lapolják át. A találmány értelmében továbbá a szokásos frakcionáláshoz szükségelt hőmennyiségen kívül annyi járulékos meleget és annyi visszatol yatot táplálunk az 30 oszlopba, hogy a legnehezebb desztillátumnak ós a reziduumnak — az A. S. T. M. módszerrel megállapított — forrpontszakaszai egymást ne lapolják át. Szénhidrogénelegyeknek oszlopban való 35 frakcionált desztillálásánál vagy kondenzálásánál már alkalmazták ugyan a reziduum újbóli felmelegítését, de eddig nem 'ismerték fel annak a lehetőségét, hogy ilyen módon olyan nagy hőmennyi-40 séget is lehet az oszlopba táplálni, hogy módunkban van nagyüzemben egyrészt olyan nehéz desztillátumot, másrészt olyan reziduumot elkülöníteni, melyeknek az A. S. T. M. módszerrel megállapí-45 tott forrpontszakaszai egymást nem lapolják át A találmány értelmében a reziduumnak akár teljes, akár részmennyiségét hevíthetjük fel újból. De a találmány értelmé-50 ben az újbóli felhevítést nemcsak a reziduumra, hanem az oszlop különböző szintjeiben képződött egy vagy több frakció teljes vagy részmennyiségére is kiterjeszthetjük — célszerűen úgy, hogy ezeket a 55 frakciókat az oszlopból kivezetjük, teljes vagy részmennyiségüket felhevítjük és az oszlopnak közelítőleg ugyanazon szintjébe visszavezetjük — s így olyan hőmennyiségeket táplálhatunk be, hogy az illető egy vagy több frakciónak az A. S. T. M. mód- 60 szerrel meghatározott forrpontszakasza nem lapolja át a szomszédos frakcióét. Célszerű olyan nagy hőmériséket táplálni az oszlopba, hogy a frakciók forrpontszakasziai ne csak átliapolásmentesek 65 legyenek, de hogy az egyik frakciónak az A. S. T. M. módszerrel megállapított kezdő íorrpontja magasabb legyen, mint a szomszédos alacsonyabb frakció végső íorrpontja és hogy az egyik frakciónak 70 végső íorrpontja alacsonyabb legyen, mint a következő magasabb frakció kezdőforrp ontja. A forrpontszakaszok közötti ilyen rések természetesen nem onnan erednek, hogy kis közbenső frakciók elvonaittak, 75 hanem arra vezethetők vissza, hogy az A. S. T. M. módszer nem ad hű képet a desztillálás tényleges menetéről; a valóságos forrpontszakaszok között nincs rés. Szükség esetén a hőtáplálálst a,z oszlop 80 fűtőkígyójába vagy beit erébe vezetett túlhevített gőzzel is támogathatjuk. A találmány szerinti eljárásnál az oszlopban jelen levő gáz és folyadék mennyisége nagyobb mint eddig s ennek í oly tán 85 a kettő között megfelelő jobb és tartósabb érintkezésről kell gondoskodni. Ennek folytán a frakciónként alkalmazott csészék vagy hasonlók számát nagyobbra választjuk, mint amilyen eddig szokásos 90 volt. Az ilymódon elért élesebb ír a kei ónál ás előnyei nyilvánvalók. Kevésbbé éles frakcionál ás esetén a könnyű frakciók a szomszédos magasabb frakcióba tartozó nelie 95 zebb alkatrészeket is tartalmaznak, melyek igen hátrányosan befolyásolják az alacsonyobb frakció illékonyságát. Különösen kitűnik ez pl. olyan esetben, amikor az eddig szokásos módon desztilláltak es 100 a. gázolajfrakció volt a legnehezebb kitermelt frakció; ez a frakció annyi, tulajdon -képpen már a reziduumba való túl n eh 6z alkatrészt tartalmazott, hogy a gázolajfrakció kezdő forrpontját szükségképpen 105 túlságosan alacsonyra kellett megválasztani, hogy az egész frakció a szabványnak megfelelő illékonyságú legyen (megszabott maximum alatt forró megszabott százaléknyi alkatrészt tartalmazzon). A gázolaj lio kezdő forrpontjának ilyen alacsony megválasztása azonban hátrányos, mert ilyen esetben a gázolaj szükségképpen tetemes menyiségű könnyű alkatrészt is fog tartalmazni, melyek hátrányosan befolyásolják 115