112995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéndesztillátumoknak szénhidrogénelegyekből frakcionált desztilálással és/vagy kondenzálással való előállítására

— 2 — visszafolyat mennyisége, annáll nagyobb kőmennyiséget kell az oszlopba táplálni. Ha a laboratóriumban szokásos A. S. T. M. módszerrel állapítjuk meg teljesen 5 70° fölött forró szénhidrogénelegyekből, pl. nyers kőolajból ipari mérvű desztil­lálással termelt frakciók forrpontszaka­szait, kitűnik, hogy a szomszédos frak­ciók egymást átlapolják, még pedig az ala-10 csonyabb frakció kisebb, a magasabbak nagyobb mérvben; különösen a legnehe­zebb frakció, a gázolaj és a reziduum gyakran igen nagymérvű forrpontsza­kasz-átlapolást mutatnak. 15 A találmány értelmében már most olyan nagymennyiségű meleget táplálunk az oszlop aljába, főleg a reziduum felme­legítésével, melyet célszerűen úgy vég­zünk, hogy a reziduumot folytonosan el-20 vezetjük az oszlop aljából, felhevítjük és azután az oszlop alsó részébe megint visz­szavezetjük, hogy legalább a legnehezebb frakciónak és a reziduumnak az A. S. T. M. módszerrel megállapított forrpontsza 25 kaszai egymást ne lapolják át. A találmány értelmében továbbá a szo­kásos frakcionáláshoz szükségelt hő­mennyiségen kívül annyi járulékos mele­get és annyi visszatol yatot táplálunk az 30 oszlopba, hogy a legnehezebb desztillá­tumnak ós a reziduumnak — az A. S. T. M. módszerrel megállapított — forrpont­szakaszai egymást ne lapolják át. Szénhidrogénelegyeknek oszlopban való 35 frakcionált desztillálásánál vagy konden­zálásánál már alkalmazták ugyan a re­ziduum újbóli felmelegítését, de eddig nem 'ismerték fel annak a lehetőségét, hogy ilyen módon olyan nagy hőmennyi-40 séget is lehet az oszlopba táplálni, hogy módunkban van nagyüzemben egyrészt olyan nehéz desztillátumot, másrészt olyan reziduumot elkülöníteni, melyek­nek az A. S. T. M. módszerrel megállapí-45 tott forrpontszakaszai egymást nem la­polják át A találmány értelmében a reziduumnak akár teljes, akár részmennyiségét hevít­hetjük fel újból. De a találmány értelmé-50 ben az újbóli felhevítést nemcsak a rezi­duumra, hanem az oszlop különböző szint­jeiben képződött egy vagy több frakció teljes vagy részmennyiségére is kiterjeszt­hetjük — célszerűen úgy, hogy ezeket a 55 frakciókat az oszlopból kivezetjük, teljes vagy részmennyiségüket felhevítjük és az oszlopnak közelítőleg ugyanazon szintjébe visszavezetjük — s így olyan hőmennyisé­geket táplálhatunk be, hogy az illető egy vagy több frakciónak az A. S. T. M. mód- 60 szerrel meghatározott forrpontszakasza nem lapolja át a szomszédos frakcióét. Célszerű olyan nagy hőmériséket táp­lálni az oszlopba, hogy a frakciók forr­pontszakasziai ne csak átliapolásmentesek 65 legyenek, de hogy az egyik frakciónak az A. S. T. M. módszerrel megállapított kezdő íorrpontja magasabb legyen, mint a szomszédos alacsonyabb frakció végső íorrpontja és hogy az egyik frakciónak 70 végső íorrpontja alacsonyabb legyen, mint a következő magasabb frakció kezdőforr­p ontja. A forrpontszakaszok közötti ilyen rések természetesen nem onnan erednek, hogy kis közbenső frakciók elvonaittak, 75 hanem arra vezethetők vissza, hogy az A. S. T. M. módszer nem ad hű képet a desz­tillálás tényleges menetéről; a valóságos forrpontszakaszok között nincs rés. Szükség esetén a hőtáplálálst a,z oszlop 80 fűtőkígyójába vagy beit erébe vezetett túl­hevített gőzzel is támogathatjuk. A találmány szerinti eljárásnál az osz­lopban jelen levő gáz és folyadék mennyi­sége nagyobb mint eddig s ennek í oly tán 85 a kettő között megfelelő jobb és tartósabb érintkezésről kell gondoskodni. Ennek folytán a frakciónként alkalmazott csé­szék vagy hasonlók számát nagyobbra vá­lasztjuk, mint amilyen eddig szokásos 90 volt. Az ilymódon elért élesebb ír a kei ónál ás előnyei nyilvánvalók. Kevésbbé éles frak­cionál ás esetén a könnyű frakciók a szom­szédos magasabb frakcióba tartozó nelie 95 zebb alkatrészeket is tartalmaznak, me­lyek igen hátrányosan befolyásolják az alacsonyobb frakció illékonyságát. Külö­nösen kitűnik ez pl. olyan esetben, amikor az eddig szokásos módon desztilláltak es 100 a. gázolajfrakció volt a legnehezebb kiter­melt frakció; ez a frakció annyi, tulajdon -képpen már a reziduumba való túl n eh 6z alkatrészt tartalmazott, hogy a gázolaj­frakció kezdő forrpontját szükségképpen 105 túlságosan alacsonyra kellett megválasz­tani, hogy az egész frakció a szabványnak megfelelő illékonyságú legyen (megszabott maximum alatt forró megszabott száza­léknyi alkatrészt tartalmazzon). A gázolaj lio kezdő forrpontjának ilyen alacsony meg­választása azonban hátrányos, mert ilyen esetben a gázolaj szükségképpen tetemes menyiségű könnyű alkatrészt is fog tartal­mazni, melyek hátrányosan befolyásolják 115

Next

/
Thumbnails
Contents