112995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéndesztillátumoknak szénhidrogénelegyekből frakcionált desztilálással és/vagy kondenzálással való előállítására

Megjelent 1935. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112995. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás szénhidrogéndesztillátumoknak szénhidrogénelegyekből frakcionált desztillálással és/vagy kondenzálással való előállítására. Naamlooze Vennootschap de Bataafsche Petroleum Maatschappij cég" Haai>baii A. bejelentés napja 1934. évi október hó 19-ike. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi november hó 4-ike. Szénhidrogénelegyeknek, pl. nyers kő­olajnak frakcionált desztillálással és/vagy kondenzálással különböző forrpontszaka­szú frakciókra való felbontása már isme-5 retes. (Forrpontszakasz a frakció kezdő és végső forrpontjai közti hőfokinterval­lumot, hőfok-közt jelenti.) Általában ezt az eljárást úgy foganatosítják, hogy a fel­bontandó — esetleg a legalacsonyabb forr-10 pontú alkatrészektől előzetesen mentesí­tett — szénhidrogénelegyet olyan hőmér­sékre hevítik fel, amelyen teljes vagy te­temes mennyisége gőzzé alakulhat. Az így felhevített elegyet ezután oszlopba ve-15 zetik, melyben a gőzök felemelkednek és e közben folyadék ellenáramával jutnak érintkezésbe. A legkönnyebb gőzök az osz­lop tetejéből vezettetnek el, ahol a hőmér­sék alacsonyabb, mint az oszlop fenekén, 20 Az ezekből a gőzökből kondenzált folya­dék egy részét vagy más eredetű, de kö­zelítően fizikailag és kémiailag lényegé­ben azonos folyadékot visi.szavez.etj ü k az oszlop tetejébe, hogy az előbb említett fo-25 lyadékellenáramot, az ú. n. visszafolyatot szolgáltassa. Az oszlopban ismert módon a gőz és a folyadék közötti érintkezést hosszasabbá és bensőbbé tevő szervek, mint csészék, 80 sziták, stb. foglalnak helyet. Az oszlop különböző szintjeiből egy vagy több veze­téken át az ott képződő frakciókat elve­zethetjük. Egy oszlop helyett több sorba­kapcsolt oszlopot is használhatunk, me-35 lyek lényegileg egyetlen oszlop módjára működnék. Ahol a következőkben az „osz­lop" megjelölést hasznájuk a sorba­kapcsolt többoszlopos berendezést is ért­jük; így pl. az „oszlop alján való betáp­lálás" több oszlopból képezett sor egyik 40 oszlopába való táplálást is jelenti. Ismeretes, hogy a visszafolyat mennyi­ségének, szabatosabban a visszafolyat mennyisége ós a felszálló gőz mennyisége közötti viszony módosításával a frakció- 45 nálást többé-kevésbbé élesebbé tehetjük, vagyis olyan frakciókat létesíthetünk, melyek a szomszédos alacsonyabb vagy magasabb frakció alkatrészeiből többet vagy kevesebbet tartalmaznak; mennél 50 nagyobb a visszafolyat és a gőz közti vi­szonyszám, annál élesebb a frakcionálás. Kétségtelen, hogy az oszlop tetején beve­zetett visszafolyat mennyisége nem (nö­velhető határtalanul, hanem csak egy bi- 55 zonyos maximumig, mely kisebb, mint az oszlop tetejéből kilépő gőzök mennyisége. Ha tehát a visszafolyat mennyiségét nö­velni akarjuk, az oszlop tetején kilépő gőzök mennyiségét kell növelni, ami a 60 visszafolyat: gőz-viszonyt növeli. Ha az oszlop tetejéből kilépő gőzök összsúlyát a-nak tételezzük fel s ebből a gőzmennyi­ségből a-1 mennyiséget vezetünk folyadék alakjában vissza, a visszafolyatnak és a 65 gőzöknek az oszlop tetején (a-1): a lesz a vi­szonya. Ha a termelt kondenzátum meny­nyiségének módosítása nélkül mind a gőz mennyiségét, mind a visszafolyat mennyi­ségét p mennyiséggel növeljük, a vissza- 70 folyat: gőz-viszony (p + a-1) : (p + a); ez a viszonyszám nagyobb, mint az előbbi s ennek folytán a frakcionálás élesebb lesz. Nyilvánvaló, hogy mennél nagyobb a

Next

/
Thumbnails
Contents