112973. lajstromszámú szabadalom • Villamos állítókészülék fényképezőgépekhez

Megjelent 1935. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIKÍLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 112973. SZÁM. IX/f. OSZTÁLY. Villamos állítókészülék fényképezőgépekhez. Dr. Riszdorfer Ödön tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1934. évi március hó 13-ika. A találmány villamos állítókészülék oly fényképezőgépekhez, amelyeknél a fényrekesz nyílásának nagyságát fényérzékeny cella árama, vagy általában oly 5 villamos áram szabályozza, amelynek intenzitása arányosan változik a felveendő tárgy megvilágításával. Az egy vagy több mozgatható ernyőző elemből álló fényrekeszek rendszerint 10 oly nyílással készülnek, amelynek nagysága nem változik arányosan az ernyőző elemek elmozdulásainak nagyságával. Másrészt azonban az állítómű lényege rendszerint állandó intenzitású mágne-15 ses mezőben lengő olyan tekercs, amelynek meneteiben a felveendő tárgy megvilágításával arányos erősségű áram folyik, úgy hogy a cséve kilengései az áramerősséggel, illetőleg a fényintenzitás-20 sal egyenesen arányosak. Ha a fényrekesz elemeire a lengőtekercs e mozgásait egyszerű áttétellel átvisszük, akkor a fényrekesz nyílásia, illetőleg a nyíláson át beeső fény mennyisége nem változik a meg-25 világítás intenzitásával fordított arányban, ami pedig a helyes expozíció feltétele. Ezt a hátrányt a találmány értelmében úgy küszöböljük ki, hogy a lengőtekercs 80 kilengéseinek az áramerősséggel való arányosságát megszüntető, illetőleg a lengőtekercs kilengéseinek nagyságát az áramerősség és a megfelelő rekesznyílás közötti arányosságnak megfelelően szabá-35 lyozó eszközöket alkalmazunk. A fenti hatás általában mágneses vagy mechanikai eszközökkel vagy egyidejűleg mindkettővel elérhető. A mágneses befolyásolás létesíthető azzal, hogy a lengő-40 tekercset körülvevő mező nem egyenletes, hanem a tekercs felülete mentén a fenti törvényszerűségnek megfelelően változó. Ezt elérhetjük például úgy, hogy a tekercset szimmetriás mágnespólusok között aszimmetriásan, például körkimetszésű pó- 45 lusok között excentrikusan helyezzük el. A pólusokat, illetőleg a lengőtekercs vasmagját azonban úgy is kivághatjuk, illetőleg úgy alakíthatjuk, hogy a mező intenzitása a fenti szabályszerűségnek meg- 50 felelően változó legyen. A mechanikai befolyásolás elérhető a tekercset terhelő, feszültségét a fenti arányosságnak megfelelően változtató rugóval is. A rajz a találmány szerinti készülék 55 példakénti kiviteli alakját mutatja. Ennél a megoldásnál a (11) álló és a (18) rugó ellenében elmozdítható (12) ernyőzőeleimeik négyzetialakú (14) rekesznyílást szabályoznak. A (12) ernyőző elemet (15) 60 tekercs elfordulásai vezérlik, úgy hogy az ernyőző elemek egymástól távolodnak, vagy egymáshoz közelednek. Feltéve, hogy valamely adott megvilágításnak megfelelő áramerősség mellett a négyzet 65 átmérője (a) és ezután a megvilágítás intenzitása felére esik, tehát félakkora lesz az áramerősség és egyenletes mágneses mezőt feltételezve a tekercs kilendülése is, úgy a rekeszmyílás (2;a) átmérőjűire 70 nőne. Az ilyen szabályozás mellett helyes expozíció nem volna lehetséges, mert a megvilágítás felére való csökkenése esetén a rekesz négyszerannyi fényt bocsátana a fényérzékeny rétegre. A hátrányt 75 a felvett példában olyképp szüntettük meg, hogy a pólusokat a szokásos hengeralakú kimetszések helyett ferde kimetszésekkel képeztük ki, úgy hogy a mező lefolyása a tekercs memtén változó. Kísér- 80