112971. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet szövőszékeken, illetve gépeken szövési hibák keletkezésének meggátlására

- 5 -rul. A (27) bordaládához erősített (32) ke­retben, mely egymástól közzel szétválasz­tott, azonos kiképzésű, párhuzamos két keretlócből áll, fel-alá csúszhatik az (50) 5 csuszka. (A kerettől jobbra feltüntettük a keretléoek és a csuszka harántmeítszetét is). A csuszka normális üzemi viszonyok között állandóan a keret felső részében van, miért is (51) gombja a bordaláda 10 jobboldali szélső helyzetében a gép (52) be- és kikapcsoló emeltyűje elé, még pedig az emeltyű (53) gombja fölé kerül (szaka­dozott vonalak). A csuszka alsó részéből kiálló (54) nyúlványhoz csuklósan csatla-15 kőzik a fentebb már említett (31) kar. A bordaládához erősített (55) lemezrugó szabad vége a csuszka egy mélyedésébe csappanva biztosítja a csuszka felső hely­zetét. 20 Az utóbb ismertetett szervek már most a gép leállítását szövéshibaforrás jelent­kezésekor a következőképpen végzik: Ha a szádnyitáshoz felemelendő (a) vagy (b) láncfonalak valamelyike hiba 25 folytán nem emelkedik fel teljesen vagy egyáltalán nem emelkedik, akkor a hozzá­tartozó függelék is alsó helyzetében ma­rad, úgy hogy a (10) fogazott lap nem tud belendülni a (8) cella belsejébe, hanem a 30 6. ábrán szemléltetett helyzetben meg­akad, miközben a (3) lamella a (11, 12) fogsorok (3. ábra) szembenálló fogközébe szorul. E fogközök megakadályozzák azt, hogy a lentmaradt lamella a (10) lap nyo-35 mása alatt esetleg a síkjából elforduljon. A (27) bordaláda a (30) karral együtt balra leng (6. ábra) és a (39) csapot balra nyomja. Most azonban a (35) csuszka, va­lamint a (36) villa, ennek (38) pecke és a 40 (42, 44) emeltyűk (4. ábra) a (10) lap fenn­akadása miatt nem követhetik a (39) csap elmozdulását úgy, hogy a 6. ábrán látható helyzet jön létre, miközben a (41) tekercs­rugó összenyomódik, E rendkívüli viszony-45 lagos elmozdulások folytán a balra mozgó (30) kar szabad vége a most helyben ma­radó (47) kilincs (49) feje fölött tovacsú­szott, a (48) rugó pedig e kilincset kissé feljebb billentette. A bordaláda ezután kö-50 vetkező jobbralengése folyamán — mi­alatt a (25) bordák egy bevetett vetülék­fonalat a már megszőtt szövetrészhez so­rakoztattak — az előzőleg összenyomott (41) rugó a (39) csapot visszaviszi a jobb-55 oldali szélső helyzetébe. Egyúttal azonban a (30) kar szabad vége a (47) kilincs (49) fejébe akad, mely a kar végét egyideig visszatartja. Ennek következtében a (30) kar az óramutató járása értelmében mind­addig elfordul, míg a vele szilárd kapcso- 60 latban álló (29) tengelyen ugyancsak szi­lárdan rögzített (31) kar az (50) csuszkát az (54) nyúlvány révén a (32) keretben legalsó helyzetébe le nem vitte. Ugyanek­kor a (30) kar vége a (49) kilincsfej fölé 65 kerül (7. ábra) s egy darabig még azon csúszik. Az (50) csuszka lehozatala foly­tán az (51) gomb olyan mélyre került, hogy az a (27) bordaláda jobboldali szélső helyzetében a gép (52) be- és kiakpcsoló 70 emeltyűjének (53) gombjához ütközik és azt addig nyomja, jobbra, míg az (52) emeltyű a gép hajtóművét kikapcsoló helyzetbe nem jut. A gép tehát megáll. A kezelő munkás most a hibaforrást meg- 75 szünteti, az (50) csuszkát kézzel vissza­viszi felső kiindulási helyzetébe és a gé­pet az (52) emeltyűvel ismét megindítja. Bonyolultabb szövésminták esetén nem célszerű, de többnyire nem is lehet a hiba- 83 gátló szerkezetet egyetlen függeléksorral megvalósítani. A 12. ábrán látható egy­szerű vászonkötésnél egy függelékbe két • láncfonalat, a 13. ábra szerinti egyszerű sávolykötésnél egy függelékbe három 85 láncfonalat fűzünk. E mintáknál egyetlen függeléksor elegendő. A 14. ábrán szem­léltetett atlaszkötósnél, ha egyetlen füg­geléksort akarunk alkalmazni, öt lánc­fonalat kell befűzni egy függeléknek két 90 bordaközzel egyenlő szélességű szemébe. Ennél a megoldásnál azonban már meg­bízhatóbb az, ha egy helyett két sor füg­geléket veszünk. A 15. ábrabeli ripsz­kötósnél már egyáltalán nem is lehet egy 95 függeléksort használni, mert itt egyszerre három lánc emelkedik. Hasonlóképpen a 16. ábra szerinti díszített sávolyhoz is több (négy) függeléksor szükséges. A találmány szerinti szerkezet második 100 foganatosítási alakjaként (egyebek közt) ilyen díszített sávolykötéshez alkalmas négy-függeléksoros elrendezést ismertetek. Az első foganatosítási alaknak a borda­láda és a (39) csap (5. ábra) közötti szer- 105 veit lényegileg itt is megtartjuk. A (39) csap azonban most nem a (36) villában végződik, hanem egy kilincsben, mely minden szádnyitáskor az (56) kilincskere­ket (9. ábra) egy foggal továbbforgatja, no Minthogy a négy függeléksorba fűzött láncfonaiak a díszített sávolynak meg­felelő törvényszerűség szerint emelked­nek vagy süllyednek, maguk a függelék­sorok is ennek megfelelően váltakozón 115 emelkednek. Így a 8. ábrán példaképpen a balról számított második sor van fent, míg a többi három sor lent maradt. A (10)

Next

/
Thumbnails
Contents