112947. lajstromszámú szabadalom • Asztali tekejáték

Meg-jelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMr BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 112947. SZÁM. — Vl/d. OSZTÁLY. Asztali tekejáték. Karikó Kezső bútorkereskedő Győr. A bejelentés napja 1935. évi január hó 5-ike. Oly asztali tekejátékok ismeretesek, melyeiknél a játék időtartamát pémzbedobással működtetett óramű állapítja meg. A játékosok a játékot addig folytathat-5 ják, míg az előre meghatározott idő lejártával az óramű elreteszelő "szerkezete a játék folytatását meg nem akasztja. A találmány asztali tekejáték, melynél időmérő nincsen és a játék folytatását a 10 játékszabályoknak meg nem felelő, azaz helytelen l'ökés addig gátolja, míg pénzbedobással a helytelenül meglökött golyó az asztal elején elrendezett vályúba önműködően nem gurul, melyből kiemel-15 hető éis azután a játék folytatható. Mellékelt rajz a találmány példaképeni kiviteli alakját vázlatosan tünteti fel és természetes, hogy az asztal részleteiben több módosítást és kiegészítést enged 20 meg, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Az 1. ábra a találmány szerinti billiárdaisztal felülnézete. A 2. ábra a találmány szerinti billíárd-25 asztal hosszmetszete x—x vonal irányában. A 3. ábra keresztmetszete y—y vonal, irányában. A 4. ábra részlet, nagyobbított léptékben. 30 A billiárdasztal áll az oldalfalak által körülhatárolt sík felületű felső (a) lápból, a lejtős (b) fenéklapból és a (c) válaszfalból, mely a felsőlappal és a fenéklappal bezárt teret két (dl) és (d2) részre 35 osztja. A felső (a) lapban tetszésszerinti számú éi3 elrendezésű, a billiárdgolyók átmérőjének megfelelő lyukak vannak, melyek közül bizonyos számú (e) lyuk feltűnően jelezve van, pl. fehér szegélyű, míg bizonyos számú (el) lyuk pedig fe- íO kete szegélyű, úgyhogy a lyuklak egymástól könnyen megkülönböztethetők. A billiárdjátéknái az asztal bármely helyén elrendezett fehér lyukakon keresztüleső golyó, pl. a (dl) térbe esik. Ha 45 e lyuk a (dl) tér fölött van, akkor a golyó közvetlenül esik a (dl) térbe, hia pedig ia (d2) tér fölött van, akkor a (d3) csövön, vagy pályán gurul a (dl) térbe. A fekete szegélyű lyukalkon keresztüleső 50 golyó a (d2) térbe esik és pedig, ha e lyuk a (d2) tér fölött van közvetlenül, ha pedig a (dl) tér fölött van, akkor a (d4) csövön vagy pályáin gurul a (d2) térbe. E tereknek aiz asztal elején egy-egy (f) 55 gyiijtőmedencéjük van, melyek az asztalból kinyúló (g) vályúban végződnek. A fehérczegélyű lyukakon át a (dl) térbe eső golyó a lejtős (b) fenéklapon a (g) vályúba gurul és a játék f oly tat á- 60 sára kézzel kiemelhető, míg a fekete szegélyű lyukakon át a (d2) térbe eső golyónak a (gl) vályúba való gurulását tolatytyú vagy rács gátolja, mely csak pénzbedobásra, önműködő szerkezet közvetí- 65 tésével nyílik meg, úgyhogy ekkor a golyó a (gl) vályúba gurulhat, amelyből a játék folytatása végett kiemelhető. Ebből kitűnik, hogy a táláilmíány szerinti asztal bármily ! rendszerű, vagy 70 kombinálható tekejátékhoz alkalmas, melynél a véletlen esélyek kivételével elsajátított gyakorlat és kézügyesség útján dákólökéiísel a golyót, vagy a mozgásbahozott golyókat a fehér szegélyű lyu- 75 kakba kell irányítani, minthogy a fekete szegélyű lyukakon keresztülieső golyó, a játék folytatása végett, csak pénzbedo-