112939. lajstromszámú szabadalom • Koporsó és hamveder
Meg-jelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 113939. SZÁM. — XVm/e. OSZTÁLY. Koporsó és hamweder. Schmidt Sándor MÁV. műszaki segédtiszt viselő Siófok. A bejelentés napja 1934. évi március hó 30-ika. A koporsókat eddig túlnyomórészt fából vagy fémből, ritkábban márványból készítették. A fakoporsók olcsók ugyan, de hátrá-5 rxyuk, hogy a hullanedvekkel szemben nem tömítenek és gyorsan elkorhadnak. A fémkoporsóknál ugyan nem tapasztaljuk e hátrányokat, de ezek viszont költségesek, nagy súlyúak és így szállításuk 10 is jelentékeny költséggel jár. Ugyanez a hátránya a márványkoporsóknak is. A találmány értelmében a koporsókat vagy hamvvedreket azbesztcementpalából állítjuk elő és pedig úgy, hogy vagy 15 teljes egészükben ebből az anyagból vannak, vagy az azbesztcementpala a fából készült koporsónak, illetve hamvvedernek külső burkolatát alkotja. Az azbesztcementpalának a koporsók 20 vagy bamvvedrek előállítása szempontjából, viszonylagos olcsóságán kívül, más jelentékeny előnyei is vannak. Első sorban figyelembe veendő ennek a súlyánál és áránál fogva a fémnél vagy már-25 ványnál sokkalta előnyösebb anyagnak úgyszólván korlátlan tartóssága, mely az azbesztcementpalakoporsóknak vagy -hamwedreknek sírboltokban való felállítását is lehetővé teszi, ami fakopor-80 sóknál ki van zárva, A koporsók, akár azoknak ailsó részét és fedelét egy-egy darabból készítjük, akár azok egyikét vagy mindkettőt több darabból állítjuk össze, utóbbi esetben kellő tömítés alkalmazá-35 sával, a hullanedveket nem eresztik át és mivel anyaguk nem korhad el, a bennük eltemetett test maradványait évek után történő exhumálás esetében Is megőrzik, ami közrendészeti szempontból fontos 40 lehet. Több darabból való készítés eseté-50 55 ben az egyes darabok gyárilag állíthatók elő és az eladási helyen szerelhetők össze, ami a szállítást egyszerűsíti és olcsóbbá teszi. A mellékelt rajzon a találmány szerinti $5 koporsó néhány példaképeni foganatositási alakját tüntettük fel. Az 1. ábra a koporsó egyik foganatositási alakjának függőleges hosszmetszete, a 2. ábra az alsórész felülnézete. A 3. ábra egy másik megoldás függőleges hosszmetszete, a 4. ábra az alsórész felülnézete. Az 5. ábra egy további példaképeni foganatositási alak keresztmetszete, a 6. ábra a koporsó előállításához alkalmas bordaváz példáját szemlélteti és a 7. ábra a bordázott koporsófal egy részletének hosszmetszete. Az 1. és 2. ábrán látható foganatositási gQ alaknál a koporsónak mind (1) alsórésze, mind (2) fedele a szokásos csonkagúlaalakú. Mindkettőt a trapézalakú (3) azbesztcementpalalapokból állítjuk össze, melyeknek az illesztési éleken való össze- 65 kötésére a szögletalakú (4) léceket (lásd az 1. ábra baloldalát) vagy a háromszögletes (4a) léceket (lásd az 1. ábra jobboldalát) használjuk. A (4), illetve (4a) lécek és a (3) lemezek közé célszerűen 7 q gumiból vagy más tömítőanyagból való . léeeket helyezünk, amivel a koporsót különösen a hullanedv kiszivárgása ellen tömítjük. A (4), illetve (4a) összekötő léceket a (3) lemezekhez pl. szegezéssel, esa- 75 varolással, ragasztással erősítjük. A koporsó a fenéklapba erősített, pl. beléje csavarolt (5) lábakon áll. A (2) fedelet, de eöetleg az (1) alsórészt is a (6) bordákkal merevítjük, melyeket a (3) lemezekhez 80
