112931. lajstromszámú szabadalom • Erősen tűzálló kemencebélés, valamint eljárás a bélés előállítására

— 125 — nagy igénybevételű kemencékhez, kiváltképpen piedig olyan kemencékhez való, amelyeknél salaktámadások, valamint más természetű vegyi behatások döntő 5 szerepet játszanak. A találmány szerint készült kemencebélésnél lerepdezéseket többé nem lehetett észlelni. A meglepő hatást tűzálló természetű 10 mindenfajta kőanyagoknál megfigyeltük, akár oxidos jellegű ilyen kőanyagokról, mint pl. magnezitről, szilikátról vaigy timföldről, akár pedig oxidkeverékekről vagy oxidvegyületekről volt szó, amilyenek pl. 15 a kromit, spinell, timföldszilikátok stb. A tűzálló alapanyag, illetve a kemence bélés előállításához alkamazondó masszák kiválasztása elsősorban a kemence építőanyagának a kemencében uralkodó hő-20 hőmérsékletekkel szembeni termikus állékonysága alapján történik. A találmány szerint alkalmazandó tűzálló béléskövek, illetve masszák porozitása tekintetében a határok igen tágak. Álta-25 Iában irányadó, hogy a porozitással mindaddig elmehetünk, amíg még mechanikailag eléggé szilárd testet kapunk. Közönséges samottkövek esetében kiváló eredményeket értünk el 35%:

porozitással. Az 30 ilyen kövek mechanikai állékonysága elégséges ahhoz, hogy azokat pl. forgó cementégető kemencékben, aknakemencékben, Ijazántüzelésekben vagy effélékben felhasználhassuk. 35 A porozitással azonban még tovább mehetünk, pl. 40—60%-ig és esetleg ennél is tovább. A találmány szerinti kemencebélés kiképzéséhez tekintetbe jövő alapanyagok 40 kiválasztásánál azt a szabályt kell szem előtt tartani, hogy az összes esetekben oxidos vagy hasonló, termikusan állékony alapanyagokból való, extrémen tűzálló masszák jönnek tekintetbe. Ha egyidejű-45 leg támadóhatású anyagokkal is számolni kell, az alapanyagot e támadóhatású enyajgok jellegéhez igazodva fogjuk kiválasztani, tehát főleg bázisos támadóhatású anyagoknál bázisos alapanyagot (magne-50 zitet és effélét), főleg savanyú jellegű támadó anyagok esetében pedig savanyii alapanyagot (szilikát stb.) fogunk alkalmazni. Kohászati kemencékben, pl. Siemens— 55 Martin-kemencékben, amelyekben tapadék csak helyenként képződik, pl. a boltozathoz magnezit-követ fogunk használni, melyet likacsosan tartunk. A szokásos magnezit-köveknél mutatkozó lerepedezést nem fogjuk többé észlelhetni, csakis 60 leolvadás következik be, ez azonban oly lassan megy végbe, hogy a találmány gazdasági előnyei éppen itt egészen különösen jutnak érvényre. Olyan kemencékben, illetve olyan he- 65 lyeken, melyekben, illetve ahol különösen erős támadásokkal kell számolni salak vagy más támadó anyagok hatása révén, amilyenek pl. a forgó csőkemencék, lyukacsos samottanyagból való bélést szintén 70 eredményesen használhatunk. Itt általában közepes termikus állékonyságú tűzálló kemenceépítőanyag előnyös, mert meglehetősen szilárd tapadékréteg képződik, mely maga védi a bélést további ron- 75 csalás ellen. A csövek réteges lerepedezése többé nem mutatkozik. Igy pl. cementégető forgókemencébe beépített olyan kemencebélés, mely kb. 45%-os térfogatporozitású samottkövekből készült, lénye- 80 gesen tovább és jobban tart, mint az eddig szokásos samottkövekből vagy pedig teljes értékű, timföldtartalmú, rendes tömörségű kövekből készült bélés. Ugyanez érvényes függő mennyezetek esetére is. 85 Az új kemeneeibélést úgy állíthatjuk elő, hogy előre porózus, tűzálló köveket készítünk és ezeket esetleg ugyancsak lyukacsosian égő habarccsal összekötve a bélés előállítására használjuk, vagy pedig 90 úgy járhatunk el, hogy nem égetett olyan köveiket építünk be, melyek a hőben illékony anyagokat tartalmaznak és ennélfogva a beégetésnél lyukacsos bélést eredményeznek. Ügy is eljárhatunk, hogy a 95 bélést olyan döngölési masszákból készítjük, melyek a kemencebélés felhevítésekor lyukacsos Ikemencebélést eredményeznek. A döngölési masszához szintén elégethető vagy illékony anyagokat 100 adunk, melyek a kemencsbélés beégetósénél eltávoznak. Az elégethető anyagok mellett vagy ezek helyett a porózítást előidéző eszközként a felhasználandó soványító anyagok szemcsézését is haszno- 105 sítbatjuk. így tehát pl. lehetőleg egységes szemcsézést és aránylag kismennyiségű kötőanyagokat használunk, hogy már ezzel is lyukacsos masszát kapjunk. A pórusok lehetőleg egyenletes elosz- 110 lása a téglákban, illetve bélésben célszerű, hogy elhárítsuk káros belső feszültségek fellépését égetés, illetve a bélés használata közben, a pórusok tökéletesen egyenletes nagyságrendje és telje- 115 sen egyenletes eloszlása a tömegben azonban nem feltétlenül szükséges. Általában elégséges, pl. ha a lyukacsosságot eléget-