112928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehéz nemesgázok előállítására

Meg-jelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI #EM|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112928. SZÁM. — I V/h/l. (XXI/c.) OSZTÁLY. Eljárás nehéz nemesgázok előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég Újpest. & bejelentés napja 1934. évi junius hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi február hó 23-ika. A nehéz nemesgázok (kripton és xenon) tudvalevőleg az atmoszferikus levegőijen igen kis mennyiségekben vannak jelen és ezért a levegőből vagy egyéb, azokat tar-5 talmazó gázelegyekből való előállításuk szorosan kapcsolatos azoknak a gázoknak, illetve gázelegyeknek, tehát elsősorban a levegőnek folyékonnyá tételével és rektifikálásával, melyekből azokat ki akar-10 juk választani. A levegőnek gázhalmazállapotú alkotóelemeire való szétbontása két, elvileg különböző módon történhet. Az egyik eljárás szerint a teljes levegőmennyiséget fo-15 lyékonnyá teszik és az így kapott folyadékot alkatelemeire frakcionált desztillálással bontjuk szét. Ily módon nitrogén, argon és oxigén állítható elő, mimellett a nehéz nemesgázok a folyékony oxigén-20 ben maradnak és attól újabb frakcionálással elkülöníthetők. Az oxigén előállítására javasolt másik eljárásnál a feldolgozandó teljes levegőmennyiségnek csak egy részét folyósítják 25 el és a gázhalmazállapotú levegő másik részét ezzel a folyadékkal mossák. E mosás folyamán a folyékony levegő részben elpárolog és oxigénben dúsabbá válik, minthogy nagyobb gőznyomása folytán 30 főleg a nitrogén párolog el. Ez az eljárás azonban nem vezet a levegő főalkotórészeinek teljes szétválasztására, minthogy a folyékony fázis a mosás után kb. 47 % oxigénből és 53%' nitrogénből áll, a gáz-35 fázis pedig nitrogén mellett kb. 7% oxigént is tartalmaz. Ezzel az eljárással legcélszerűbben akkor lehet dolgozni, ha a feldolgozandó teljes levegőmennyiségnek kb. a felét folyósítjuk el és ezzel a folyadékkal mossuk a gázhalmazállapotú leve- 40 gőt (tehát a feldolgozandó levegőmennyiségnek kb. másik felét). Ha ugyanis a feldolgozandó levegőmennyiségnek több mint felét folyósítjuk el, akkor ehihez nemcsak több kompressziómunkára van 45 szükség, hanem a kapott mosófolyadék oxigéntartalma is kisebb leszi, minthogy a jelenlévő oxigénmennyiség az egyensúlyi koncentráció elérésére nem elegendő. Ha ezzel szemben a feldolgozandó 50 levegőnek kisebb hányadát használjuk lel folyékony halmazállapotban mosófolyadékként, akkor sem kapunk több oxigént tartalmazó folyadékot, hanem a fentnevezettel egyező összetételű, de ki- 55 seb'b mennyiségű folyadékot, mert az egyensúlyi nyomást túllépni nem lehet. Ezek a felismeréseink vezettek találmányunkra, mely szerint azt a gazdasági előnyt biztosítjuk, amely a fentnevezett- 60 nél jóval csekélyebb mennyiségű mosófolyadéknak nehéz nemesgázok előállításánál való használatával jár. Ha ugyanis gázhalmazállapotú levegőt folyékony levegővel mosunk, akkor nagy oxigénvesz- 65 teség áll elő abban az esetben, ha a mosófolyadék mennyisége a gázhalmazállapotú levegő (súly szerint mért) mennyiségénél kise'bb. Veszteség azonban úgyszólván kizárólag oxigénben van, mert a nehéz ne- 70 mesgázok nem párolognak el számottevő mennyiségben az oxigénnel együtt, hanem úgyszólván teljes mennyiségükben a folyadékfázisban maradnak. Fentiek alapján a találmány szerinti 75 eljárás a nehéz nemesgázok előállítására lényegileg abból áll, hogy a gázhalmazállapotú levegőt folyékony levegővel úgy