112927. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses relé

— 125 — érintkezővel kötjük össze- A relé szabvá­nyosan szünetárammal dolgozik. Ha azon­ban a relétekercsen áram megy át, a mág­nes vonzza horgonyát és a relé munka-5 árammal működik. Munkaárammal való működtetés végett a primervezeték (P) sarkát az (5) higany­nyal és (Pl) sarkát a (3) órintkezőlemez­zel kötjük össze. Ha az (1) elektromágne-ÍO seken áram folyik át, ezek vonzzák a (7) horgonyt, amely a primeráramkört kö­vetkezőkép zárja: (P) vezeték (5) higany, az ebbe állandóan bemerülő (8) csap, (7) horgony, a (3) érintkező, (Pl) vezeték. 15 Szünetáramú üzemnél a primervezeték (P) sarkát úgy, mint előbb az (5) hi­ganyba vezetjük, míg a primervezeték (P2) sarkát nem a (3) érintkezőlemezzel, hanem a (17) érintkezőlemezzel 'kötjük 20 össize. Amint az (1) elektromágneseken áram folyik át, azok vonzzák a (7) hor­gonyt és a (P, 5, 8, 7, 17, P2) primeráram­kört a (17) érintkezőnél megszakítják. Ha a primeráram megszakításával egyidejűleg 25 szekunderáramkört kívánunk zárni, akkor a szekundervezeték (Sl) ágát az (5) hij gannyal és annak (S2) ágát a (3) érintkező­lemezzel kötjük össze. A 8. ábrában feltüntetett relé szerkezete 30 elvileg azonos a 6. ábra szerinti relé szer­kezetével. A (4a) üreggel szemben azon­ban a (2) üvegfalban (18) üreg van és ez előtt a (19) csap nyúl felfelé. A rajzon áb­rázolt helyzetben a relé ugyanúgy műkö-35 dik, mint a 6. ábrában feltüntetett munka­áramú relé. Ha azonban a (2) üvegcsövet hossztengelye körül 180°-kal elforgatjuk, úgy hogy a (3) érintkezőlemez és a (18) tartály alulra kerül, a higany a (18) 40 edénybe ömlik és a relé szünetárammal fog dolgozni. Természetes, hogy az üveg­cső az elektromágnestől elkülöníthető és az elektromágnes a cső fölött helyzetében megmarad. 45 A 9- és 10. ábrában feltüntetett relének patkóalakú (a) elektromágnese van, amely­nek (b) szárai (e) sarksarakat hordanak. A sarksarak közvetlenül a (d) üvegedény külső falfelületén fekszenek. A (e) sark-50 saruk előtt a (d) csőben mágneses anyag­ból való (e) sarksaruk vannak, amelyeket ugyancsak mágneses anyagból készült és a cső falába beforrasztott (f) fémdarabok tartanak. A belső (e) sarksarúkát a (g) ve-55 zetékek a szekunderáramkör megfelelő sarkával kötik össze. Az (e) sarksaruk elektródák gyanánt működnek, minél­fogva azokat a következőkben elektroda­sarksaraknák nevezzük. A (h) horgony mágneses anyagból készül és lemez- vagy 60 rúdalakja van. A (h) horgony itt vízszin­tes helyzetben fékszik. A (h) horgonyt vízszintes helyzetében, az (a) elektromág­nes árammentes állapotában a cső falába forrasztott, üvegből vagy más szigetelő 65 anyagból való (i) ujjak tartják. Ha az (a) elektromágnes áramkörét zárjuk, a mág­nes a (h) horgonyt vonzza és ez a sze­kunderáramkört az (e) elektrodasarksa­ruknál zárja. 70 A jó érintkezést továbbá még azzal is biztosíthatjuk, hogy a szekunderáramkör közvetlenül az eletrodasarksaruk kö­zött záródik, amelyekhez a horgony az elektromágnesen átfolyó áram vonzó ha- 75 tása folytán hozzászorul. A 11. és 12. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a horgony mágneses anyagból való (k) lemez, amelynek a szükséges me­revség biztosítása végett '(1) hosszbordái 80 vannak. Ezeket például a (k) lemez szé­leinek felhajlításával állítjuk elő. A (k) lemez alsó oldalán például fém­ből készült (m) ellensúly van, amelynek hatása alatt a horgony a mágnesező áram 85 megszűntekor a nyugalmi helyzetbe az (i) ujjakra biztosan visszaesik és ezzel a sze­kunderáramkört megszakítja. A13. és 14. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a horgony lényegében két (n) le- 90 mezből áll, amelyek homloklapjának alakja azonos a sarksaruk homloklapjá­nak alakjával. E lemezeket két egymással párhuzamos (o) huzal vagy rúd köti ösz­sze egymással. Az (o) rudak mágneses 95 anyagból vannak és azokat forrasztással vagy hegesztéssel erősítjük a lemezekhez. A 15. és 16. ábrában feltüntetett relé abban különbözik a 9. ábrán ábrázolt ki­viteli alaktól, hogy az (e) elektroda-sark- 100 sarukban (p) furatok vannak. A (p) fura­tokban a sarksarukat hordó rugalmas (q) fémtartók ülnek, amelyek szabad végei üvekből vagy más ilyen anyagból való (r) állványba vannak beforrasztva. Az (r) áll- 105 vány közepén i(s) tartó van és ez a (t) alj­zatot hordja, amelyen a (h) horgony nyu­galmi helyzetében fekszik. A (q) tartók rugalmasságuk folytán az (e) elektroda­sarksarukat a (d) cső belső falához szo- no rítják. A vízszintes (t) aljzat fémlemez­ből készül és (u) széleit előnyösen lejtősen felhajlítjuk és ezek a szélek a horgonyt, visszacsappanásakor a helyes helyzetbe terelik. A (t) aljzatot aképen rendezzük 115 el, hogy helyzetének változtatásával a horgony és az elektroda-sarksaruk között levő távolságot és így a relé érzékenységét

Next

/
Thumbnails
Contents