112910. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági vetélő

Megjelent 1935. évi szeptember hó l(»-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112910. SZAM. —XlV/b. OSZTÁLY. Biztonsági vetélő. Gélyi Tibor nyűg". m. kir. állami ipariskolai tanár Budapest. A bejelentés napja 1934. évi november hó 10-ike. A találmány különleges csúszófelület­tel kiképzett vetélő, a vetélő kirepülési­nek a megnehezítésére. Az eddig alkalmazott vetélők csúszó-5 felülete átmenetesen, simán kapcsolódott a vetélő hegyéhez. Ezért a bordafenék futófelületén csúsznak mindaddig, amíg a vetélőt valamely akadály — szakadt fo­nal, fonalcsomó, vagy egyéb akadály — 10 az útjából ki nem téríti. Az ilyen kité­rítés minden esetben a vetélő kirepülését eredményezi. A találmány szerinti vetélőnek alsó, vagyis csúszófelülete — annak mindkét 15 végén — a vetélő hossztengelyére ferdén hirtelen megvastagítással élesen kezdődik. Ez a későbbiekben terelőszögnek nevezett ferdeség, mintegy lejtőként működik, amely a vetélőt a mozgásában a borda felé 20 tereli. Ugyanis, ha a vetélőnek a csúszó­felülete nem sima átmenetű, mint az eddigieké, hanem akadállyal kezdődik, mint a találmány szerintinél, akkor min­den egyes láncfonal új. meg új 25 akadály lesz a vetélő mozgásában. Ez mind ferdén ütközik és az ütközés reak­ciójaként a mozgó vetélőt a borda felé tereli. A fonalat nem szakítja, mert a terelőszög elöljáró hegye kissé tompa és 30 ez okból a terelőszög a fonalak fölé emel­kedik, csak a fonalak felső részét kop­tatja gyengén, annak pedig nem árt, hiszen úgyis eléggé apretáltak. Fémből lehet öntéssel és lehet prése-35 léssel készíteni a vetélőt. öntéssel a ve­télő falai nagyon vastagok lesznek, ami súlyossá és ezért használhatatlanná teszi a vetélőt. Ez idő szerint fémből lemezpré­selés útján szoktak készíteni vetélőket, de ezek részben súlyosak, részben pedig a 40 kezelés alatt, ki is repül, dobálják is, nagyon hamar behorpad és így használ­hatatlanná válik. Egyrészt ezért, de meg szilárdsági okokból is, a fémvetélők fa­lát a vetélő közepe felé vastagítani kell. 45 Így a vastagított falú vetélő a haszná­latban könnyű, a kezelésben pedig tartó­sabb lesz. A mellékelt rajzon egy vastagított falú és terelőszöggel ellátott vetélő van példa- 50 képpen feltüntetve. Az 1. ábra a vetélő felülnézete. Az (a) bordafenéken nyugszanak a (b) láncfona­lak, amelyek fölött a (c) vetélő mozog. Az (a) bordafenéket és a (d) bordatetőt az 55 (e) bordasorozat köti össze. A (b) lánc­fonalak az (e) bordák között futnak. Ha a (c) vetélő az (a) bordafenéken csúszik, akkor a (e) vetélőn alkalmazott terelő­szögnek az (f—g) és (h—i) terelőélei az 60 útjukban a (b) lánefonalakba ütköznek. Tegyük fel, hogy a vetélő eleven ereje: (P), akkor a (P) erőnek a terelőszög irá­nyába eső komponense: (Pl) erő lesz; ennek a (Pl) erőnek az út irányára me- 65 rőleges irányú komponense lesz a (P2) te­relőerő, amely a vetélőt a futtában a bor­dák felé tereli és megakadályozza a veté­lőnek a munkás felé való kirepülését. A 2. ábra vetélő oldalnézete. A vetélő 70 az (a) bordafenéken nyugvó (b) láncfo­nalakon csúszik. A 2. ábrán jól láthatóak a csúszófelület mindkét oldalán a terelő­szögek ferde terelő élei, az (f—g) és (h—i) élek és azok élmagassága: a (k—1) 75 magasságok.

Next

/
Thumbnails
Contents