112909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pigmensek előállítására

Megjelent 1935. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 1155909. SZÁM. — IV/f. OSZTÁLY. Eljárás pigmensek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cégr Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1934. évi október hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 14-ike. Pigmensek (festékanyagok, mázfestékek) leglényegesebb tulajdonságai közé tartozik azok fedő- és festőképességa Tudvalevőleg egész sor pigmenst, így pl, 5 litopont, cinkszulfidot, ciinkfehéret, kadmiumvöröst és sárgát, vaisvörösit titánfehéret, cirkóniumfehéret és néhány egyéb pigmentet úgy készítenek, hogy először vizes oldiaitban cserebont ássál, ú. n. nyersu 10 festéket csapnak ki, melynek nincs említési-e méltó fedő- és festőképessége. E tulajdonságokat a nyersfestékben külön kalcináiló vagy izzító folyamatban, alkalmas atmoszférában, aránylag magas hő-15

mérsékleten — 600—1200 C° — fejlesztik ki. A 262,701. számú német szabadalmi le^ írásból ismeretes, hogy fedő- és festőképes pigmiensek előállítására a fentitől el-20 viileg különböző más mód is van. Ez abból áll, hogy a nyersfesték előállítására vizes oldatban történő cserebontást akkora hőmérsékleten végzik, mely a víznek, illetve az oldatoknak közönséges nyo-, 25 máson mért forráspontja fölött fekszik. Ekkor olyan festékanyagok csapódnak ki, melyek már fedő- és festőképesek. Az 1.914.535. számú amerikai szabadalmi leírás ezt az eljárást annyiban fej-3q ieiszti, hogy a nyomás alatti cserebonülás után a cserebomlási folyadékot a nyomás megszüntetésével elpárologtatja és így a festék megszáradását és felaprításiát éri el. Ennek az eljárásnak ipari miegvaló-35 sítása azonban azon hiusul meg, hogy nem lehet az agressiziv reakcióoldatoknak a magas hőfokokon és nyomásokon ellenálló készülékeket beszerezni és hogy rendkívül nehéz a nagy nyomásokon és magas hőmérsékleteken a reakciókomponenseket íO a kellő módon, pontosan adagolni. Azt találiuk már most, hogy jó fedő-és festőképességű pigmensek előállítására meglepő módon nem kell ezt az iparilag csak nehezen, fokozott hőmérsékleten, 45 nyomás alatt megvalósítható cserebontást alkalmazni, hanem elegendő a cserebontást a szokásos módon végezni és ehhez. csatlakozóan folyékony közegben, magasabb hőmérsékleten és megfelelő 50 nyomáson hevíteni. A nyersf estékot a cserebomlási folyadéktól esetleg el is különíthetjük ós a nyomás alatti hevítést valamely célszerűen összetett folyadékban véghezhetjük. 55 Ha pl. a nyersfiestéket erősen savanyú oldatok, pl. titánfehér vagy cirkoniumiehér, hidrolízise útján csapjuk ki, akkor céilszierű a ciserebomlási folyadékot & nyersfestéktől elkülöníteni, utóbbit eset- 60 leg kimosni ós a nyomás alatti hevítést tiszta vagy gyengén lúgos vízben végezni. A teljes fedő-, illetve festőképesség kifejlesztésére célszerű, ha a hevítés 250 C° 65 fölötti hőmérsékleteken, sok esetben 300 és 370 C° között történik. A hevítés időtartama az alkalmazott hőmérséklettől, valamint a pigment s a hevítőfolyadék fajtájától függ;

minden esetben előnyös 70 azonban, ha a hevítés mozgaitás közbein megy végbe. A hevítés után a kész festéket a hevítőfolyadéktól, pl. szűréssel, hajítással, sajtolással stb. elkülönítjük, ami célsze- 75 rűen előző lehűtés után történik. Ezután a kész festéket kimossuk — esetleg vegyszerek, pl. hígított savak segítségülvéte-