112908. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pigmensek előállítására

Megjelent 1935. évi szeptember hó l(»-án. MA6YAB KIEÍLYI SZABADALMI BffiÓSÍÖ SZABADALMI LEIRAS 112908. SZÁM. — IV/f. OSZTÁLY. Eljárás pigmensek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktieng-esellschaft cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1934. évi október hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 14-ike. Ismeretes, hogy festékanyagok, pl. liíopon, cinkszulfid, cinkíehér, kadmiumvörös és -sárga, vasvörös, titánfehér, cirkóniumfehér és néhány egyéb ilyen anyag elő-5 állításánál a szokásos kalcinálásit a pigmentnek fokozott hőmérsékleten, nyomás alatt végzett kicsapásával vagy pedig a kicsapott terméknek fokozott hőmérsékleten, nyomás alatt, tiszta vízzel történő 10 kezelésével helyettesíthetjük. Ha e cserebontásokat 250 és 370 C° közti hőmérsékleteken végezzük, akkor nagy fedő- és festőképességű pigmensek keletkeznék. Azt találtuk, hogy ennél a munkamód-15 nál egyéb műszakilag értékes tulajdonságokat is kölcsönözhetünk a pigmenscknek, ha a pigmenskicsapást és/vagy nyomás alatti hevítést bizonyos anyagok jelenlétében végezzük. 20 Ezeket az anyagokat már eleve bevihetjük a reakcióoldatokba vagy a reakciókomponenseket úgy választhatjuk meg, hogy az anyagok a cserebomlás alatt keletkeznek, végül azokat a nyomás alatti 25 hevítésnek alávetendő feliszapolt termékhez is adhatjuk. A kívánt végcél szerint különböző anyagokat kell alkalmaznunk, így semleges sókat, bázisokat, savakat, oxidáló, 30 illetve redukáló szereket, kolloidokat. Például cinkszulfidfeistékek fényállóságát kobalt- vagy foszforsavvegyületek hozzáadagolásával növeljük. Az anyagokat célszerűen a cinkoldatok -35 hoz adagoljuk, de — különösen kobaltvegyületek használata eseitén — gondoskodnunk kell arról, hogy a folyadék, melyet majd nyomás alatt hevítünk, semleges vagy gyengén lúgos reakciót mutasson. Míg 40 kobalt alkalmazásakor igen kicsiny memynyiség, pl. a kész festék 100 g-ja után számított 10—50 mg kobalt, pl. kobaltszulfát alakjában, már elegendő, addig foszforsav vagy foszfátok használataikor 0.5— 5 g PaOs-ot kell venni minden 100 g 45 Zn-re. Kitűnt továbbá, hogy litopon előállításakor elektrolitok, pl. kloridok, jelenléte a hevítő folyadékban a kész festék olajszükségletét lecsökkenti és annak1

ömlesz- 50 tési súlyát (Schütitgewicht) növeli. Hasonló hatást érünk el, ha a hevítőfolyadékbain (lakmuszra) gyengén savanyú reakciót tartunk fenn, mint ahogy általában egy meghatározott hidrogéniónkon- 55 centráció fenntartása a hevítő folyadékban ai pigmens tulajdonságait a kívánt mértékben befolyásolhatja. Ily módon kevert pigmenseket is készít hetünk, mely célból pl. nem-fedő titán- go hidroxidot, illetve cinkoxiddal, illetve -karbonáttal együtt alatt. -dioxidot nem-fedő -hidroxiddal vagy hevítünk nyomás 1. 'példa. 65 1 térfogatrész cinkszulfát-cinkkloridoldatot, melynek literében 130g Zn és 13 g Cl van, cserebomlásba hozunk 2 térfogatrész kénbáriumoldattal, melynek literében 70 C°-on 169 g BaS van. Ezután 330 70 C°-ra hevítünk, ezt a hőmérsékleteit IV2 órán át fenntartjuik, majd hűtünk, szűrünk, Mórmentesség eléréséig mosunk, 120 C°-on szárítunk és őriünk. Olyan festéket kapunk, mely az analizáló lámpa 75 alatt egy órán belül mélyfeketére színeződik. Ha azonban a cinkoldat ezenkívül literenkint 25 mg Co-ot tartalmaz 'kobaltszulfát alakjában, akkor olyan festékhez