112898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbanó anyagok hatásának fokozására
Megjelent, 19I-S5. évi szeptember hó 328-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112898. SZÁM. — XIX/FF. OSZTÁLY. Eljárás robbanó anyagok hatásának fokozására. Nagy Nándor g-éptechnikus Pestszenterzsébet. A bejelentés napja 1935. évi január hó 2-ika. A találmány célja, a robbanó anyagok hatásának, illetve mechanikai munkájának növelése. , Ismert dolog, hogy a robbanó anyagok 5 hatásossága, a fejlődő gázok mennyisége ós a hőmérséklet magassága mellett, elsősorban az anyag gyors felgyújtásától, illetve a gyors és tökéletes elégésétől függ. Minél gyorsabban megy végbe az 10 elégés következtében a kémiai folyamat, annál nagyobb a robbanó anyag romboló hatása. A robbanó anyagokat jelenleg rendszerint egy, robbanó hígannyal töltött gyu-15 tacs segélyével, egyhelyen szokták felgyújtani. Ezen eljárás mellett, a robbanó anyag elégése bár nagyon rövid idő, a másodperc ezredrészei alatt megy végbe. De ezen parányi időt is sokszorosan csök-20 kenthetjük a találmány tárgyát képező eljárás alkalmazásával, különösen nagyobb mennyiségű és hosszúkás alakú töltések használata esetén. A találmány különösen harcászati 25 szempontból volna nagyjelentőségű, mert alkalmazása által a jelenlegi repülőgépbombákkal, tüzérségi gránátokkal, szárazföldi és vízi aknákkal, torpedókkal stb., az eddigi robbanó töltéssel is jóval na-30 gyobb robbanó, illetve romboló hatást lehetne elérni, mint a jelenlegi felgyujtási eljárás alkalmazásával. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a robbanó, anyagot teljesen 35 egyidejűleg, egymástól egyenlő távolságokban, számtalan helyen egyszere gyujtjuk fel. Ezt úgy érjük el, hogy a robbanó töltés belsejében, egymástól egyenlő távolságban, sűrűen, csatornákat képe-40 zünk ki, amelyekben elhelyezzük a csatorna, üregeket egész hosszukban kitöltő gyutacspálcákat. A gyutacspálcák gyújtásra alkalmas anyaggal, például robbanó hígannyal vannak megtöltve és középen egy-egy recézett dörzspálcával 45 ellátva, melyeknek kiálló végei szorosan egy lökőlapra támaszkodnak. Az egész gyújtó szerkezetet ezen közös lökőlappal hozzuk működésbe, amelyet lőportöltés hoz mozgásba. 50 A robbanó anyag felgyújtása a következőkép történik: A lövedék, vagy bomba becsapódása, ±11. az akna stb. gyújtójának érintése következtében a gyújtó, a lökőlap lőportöltését meggyújtja, a keletkező 55 gázok feszítőereje a lökőlapot és a reá támaszkodó összes dörzspálcáikat nagy erővel egyszerre mozgásba hozza. Minden pontjukon teljesen egy időben megmozduló dörzspálcák azután az egész rob- go banó anyagot, számtalan ponton egyidőben gyújtják fel. A dörzsölés által működő gyújtó helyett, természetesen villamosáram hatására működő gyujtókészüléket is alkal- §5 mázhatunk. A régi és a találmány szerinti eljárással történő felgyujtás összehasonlítását, az .alábbi példa világítja meg: Ha egy 50 cm. hosszú, hengeres repülőbombában 70 elhelyezett robbanó anyagnak, a jelenlegi eljárás szerint, egyik végén történő felgyújtása esetén, a teljes elégési időtartama V50000 másodperc, akkor a találmány szerinti eljárással felgyújtva, ha a gyu- 75 tacspálcák a bomba köpenyfelületétől 2 cm.-re, egymástól pedig 4 cm.-re vannak elhelyezve, úgy utóbbinál a teljes elégési időtartam V250000 másodperc lesz, vagyis 25-ször kisebb. TJtóbbi esetben a hatásfok- 80 nak nagymértékben növekedni kell.
