112869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilanyagok különösen pamut (gyapot) és műselyem nemesítésére

Megjelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRUYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112869. SZÁM. — XIV/e. OSZTÁLY. Eljárás textilanyagok különösen pamut (gyapot) és műselyem nemesítésére. Heberlein & Co. A. G. cég- Wattwil (Svájc), mint dr. Zánker Waldeniar vegyész Wnppertal-Barmen-i lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1934. évi október hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 7-ike. A találmány eljárás textilanyagok, kü­lönösen pamut (gyapot) és műselyem nemesítésére. Már ismeretes, hogy műselyem vagy 5 pamut nemesíthető úgy, hogy azokba a műgyanta-gyártás kiindulási anyagait vagy az előállítás folyamán keletkező oldható közbenső termékeit bekebelezte­tik, majd azokat a kondenzálás elérése 10 végett magasabb hőmérsékletekre hevítik. A szárításra nagy szárítókamrákat hasz­náltak, amelyekben az áru hosszabb ideig meleg levegővel érintkezésben volt. A szá­rításnak ez a módja azonban igen drága 15 és nem mindig vezet kielégítő eredmé­nyekhez. Elsősorban a szárítókamrák költségei igen nagyok, ami különösen azért jön számításba, mert a kondenzálás­hoz tetemes időre van szükség. A szárítás-20 na-k különös hátránya azonban az, hogy egyenletesség csak nehezen érhető el. A szárításra használt nagykiterjedésű kam­rákban alig lehet az összes részieknél egy­forma hőmérsékletet biztosítani. Ezzel 25 együtt jár, hogy a kondenzálás különböző gyorsasággal megy végbe- és ennek meg­felelően a hatás különbözőképpen jelent­kezik. Ehhez járul még, hogy a darabok függése folytán .a szövet felfekvési helyén 80 és alulfekvő helyein mindenkor egyenet­lenségek lépnek fel. Egyes esetekbein az is kitűnt, hogy a nemesítő hatás alig jelentkezik; néha az mutatkozott, hogy kielégítő hatás esetén 35 a textilanyagok mechanikai tulajdonsá­gaikat illetőleg szenvedtek. A feltaláló beható kísérletei arra mutatnak, hogy az árukon egyes esetekben megállapítható hibák nem vegyi okokra, hanem tisztán mechanikai okokra vezetendők vissza, 40 minthogy jó hatás elérésére tekintélyes mennyiségű műgyanta kiindulási anyag vagy közbenső termék szükséges, ami azonban a fonalakat merevvé teszi. A találmány olyan eljárás textilanya- 45 gok, különösen pamut és műselyem neme­sítésére, amelynél ezeket a hátrányokat elkerüljük. A nemesítés tetszésszerinti alakban, előnyösen azonban szailagalak­ban vagy darabonként történhet. Mű- 50 selyem esetén különösen előnyös annak olyan állapotban való kezelése, amelyben az még nincsen, pl. szappanozással, olajo­zással és többszörös szárítással véglegesen elkészítve, hanem még frissen fonott és 55 idegen anyagokkal szemben nagy mérték­ben feilvevőképes. A találmány szerinti kezelés úgy törté­nik, hogy a textilanyagokat előbb a mű­gyanta-gyártás kiindulási anyagaival 60 vagy az előállítás folyamán keletkező old­ható közbenső termékekkel átitatjuk, az­után ez előkezelés módja szerint, adott esetben felfüggesztés útján, előkonden­záljuk vagy másképpen szárítjuk, majd 65 100°-náíl magasabb hőmérsékletre hevített sóoldatban kezeljük. Ilyen módón a mű­gyanták igen egyenletesen keményednek és rögzítődnek. Ügy is dolgozhatunk, hogy a műgyanta kiindulási anyagai kö- 70 zül egyet a sóoldatban feloldunk. Ajánla­tos, hogy a fürdőben nagyobb koncentrá­ciókat tartsunk fenn, hogy fokozott hő­mérséklet is elérhető legyen. A találmány

Next

/
Thumbnails
Contents