112863. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázok és gőzök érintkeztetésére folyadékokkal
Megjelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112863. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Készülék gázok és gőzök érintkeztetésére folyadékokkal. Naamlooze Vennootschap de Bataafsche Petroleum Maatschappij cég" Haag\ i A bejelentés napja 1934. évi október hó 26-ika. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi november hó 4-ike. Számos eljárásnál szükséges, hogy a gázokat, ill. gőzöket egymással érintkezésbe hozzuk. A találmány szerinti készülék előnyösen használható az ily el-5 járásokkal kapcsolatban, de mint az alábbiakból kitűnik, különös fontossága van folyadékelegyek frakcionált desztillálásánál, illetve kondenzálásánál. Ismeretes folyadék-, pl. szénhidrogén-0 elegyieknek, frakcionált desztillálás és illetve/vagy kondenzálás útján, különböző összetételű frakciókká való szétbontása. A szokásos eljárásban a kívánt hőmérsékletre hevített, szétbontandó keveréket 5 bontóövbe, pl. oszlopba vezetik, amelyben a gőzök felszállnak, miközben folyadék ellenáramával — az ú. n. visszafolyással — érintkeznek. Az oszlopban a folyadék és a gőz közötti benső érintkezést előise-0 gítő eszközök, pl. tálcák vannak. E tálcákon áramlik a folyadék, melyben a gőznek át kell vonulnia, E célból a tálcákban áttörések vannak, melyek fölött a folyadék felszíne fölé 5 nyúló csövecskék foglalnak helyet. E csöveken süvegek vannak, melyek a gőzt, tovább felszállása előtt, a folyadékon való átvonulásra késztetik. A folyadék, tálcáról-tálcára folyik le-0 felé pl. úgy, hogy a tálca egyik végétől másik végéhez áramlik, majd lefolyik a következő alsó tálcára, mely utóbbin áramlási irányia ellentétes az, előbbivel. Ily oszlop működésével kapcsolatban 5 végzett kísérleteinknél, melyeknek folyamán megfigyelhettük a gőznek a folyadékon való átvonulási módját, meglepő módon azt találtuk, hogy a gőz legnagyobb része a tálcán elterülő folyadéknak csak egy részén megy át, még pedig 40 a kiömlőnyíláshoz legközelebb fekvő részén. Ez annak a ténynek tudható be, hogy a folyadéknak ez a része támasztja a gőzzel szemben a legkisebb ellenállást, tekintettel arra, hogy a folyadékréteg 45 vastagsága az áramlás irányában csökken és így a réteg a folyadéknak a tálcára való ráfolyás helyén a legvastagabb és a tálcáról való elfolyás helyén a legvékonyabb. 50 Említett kísérleteinkből következik, hogy minden tálcának egy része gyakran hatástalan, vagyis a tálcák e részén a gőz és folyadék között kontaktus nem jön létre. Ez természetesen igen nagy hát- 55 rány. A jó frakcionálás szempontjából fontos, hogy a gőz és a folyadék egymással minél hosszabb úton jól érintkezzék. Az említett okokból azonban az ismert szerkezetnél csak részleges érintkezés lép 60 fel: ennek eredménye folytán a frakcionálás kevésbé éles. A találmány az említett hátrány kiküszöbölését célozza és ezt az oszlopban a gőz és a folyadék között elérhető érint- 65 kezés tökéletes kihasználásával éri el. A 117746. és 153089. számú német szabadalmi leírások lejtőtálcás desztilláló oszlopokat ismertetnek. Ennél a szerkezetnél elérhető ugyan a találmány célja, 70 az egyenletes folyadéknyomás a tálca egész felületén, de csak akkor, ha meghatározott nyomásesés áll fenn a folyadéknak a tálcára való be- és a tálcáról való kiömlési helye között. 75 A találmány egy vagy több tálcás vagy