112852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az l-aszkorbinsav (C-vitamin) előállítására

Megjelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112852. SZÁM. — IV/h/3. OSZTÁLY. Eljárás az 1-aszkorbinsav (C-vitamin) előállítására. F. Hoffmanii—La Roche & Co. Aktiengresellschaft cég Basel (Svájc), mint JUr. Reichstein Tadeus zürichi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi október hó 15-ike. Svájci elsőbbsége 1933. évi október hó 25-ike. A íiziologiailag fontos 1-aszkoirbimsavat kevéssel ezelőtt 1-xilozonból (—• 1-lixozon) kéksav behatására ós rákövetkező savas elszappanosítással szintézissel előállítot-5 ták. Beigazolódott, hogy a szintézissel kapott termlék a természetben előforduló testtel azonos és biológiai szempontból is hatásos C-vitaminnak bizonvult (Helvetica Chimica Acta 16, 1933. 1019*lap). 10 Eunek^ az első eljárásnak előnye, liogy igen általánosan alkalmazható; minden eddig megvizsgált esetben a megfeleld 3-ketosavakhoz, illetve anhidridjeikhez jutottunk Ha azonban az 1-aszkorbinsav 15 előállításának különleges esetét tekintjük, akkor a fentemlített módszernek az a hátránya. hogy a kiindulási anyagul használt vegyület, t. i. az 1-xilozon csak igen nehezen ós költséges úton szerezhető be. 20 Iparilag használhatóbb módszert keresve, olyan eljárást találtunk, mely báír nem alkalmazható oly általánosságban minden izomerhez és homologhoz, hanem bizonyos kiindulási anyagokra korlátozott, de ezzel 25 szemben a fontos 1-aszkorbinsavnak jóval olcsóbb előállítását teszi lehetővé. A találmány értelmében az 1-aszkorbinsav előállítására úgy járunk el, hogy 2-keto-l-guIonsavat, esetleg mlegelőző esz-80 terezés után, szervetlen vagy szerves bázisokkal és azután az 1-aszkorbinsav felszabadítására savakkal hozunk reakcióba. Ha a ketosavat eszterezett alakban alkalmazzuk, akkor előnyösen lehetőleg pontosan 1 mol. lúgot veszünk, még pedig elő- 35 nyösen vízmentes oldószerekben feloldva. Egy hasonló eljárás az irodalomból mint speciális eset ismeretes. Ez a 2-keto-d-glukonsav-metileszternek lúgos szerekkel a 3-keto-d-glukonsavlaktonná való átalakítása (Zeitschrift fiir angewandte Chemie 46, 1933, 399. lap; Berichte der Deutschen Chemiischen Gesellschaft, 66, 1933, 1054. lap). Nem volt azonban várható, hogy a megfelelő reakció a 2-kato-l-gulonsavval íö és származékaival is kivihető lesz, mert eddig csak az említett speciális eset volt ismeretes, melyből azonban a 2-ketohexonsavak más, eddig ismeretlen képviselőinek viselkedésére még nem lehetett 50 következtetni. így különösen még ismeretlenek voltak ennek a vegyületcsoportnak olyan képviselői, melyeknek térbeli felépítése az 1-aszkorbinsavvá való átalakítást egyáltalában lehetővé tette volna. Ilyen 55 kiindulási anyag csak akkor állt rendelkezésünkre, amikor a 2-keto-l-gulonsiav előállítására alkalmas eljárást találtunk; ezzel azonban még mindig nem volt biztos az átalakítás lehetősége, mert nem tud- 60 hattuk előre, hogy az új sav miképen fog lúgos és savas szerekkel szemben viselkedni és különösen nem tudhattuk azt sem, hogy mint szabad sav vagy mint lakton stabil lesz-e és hogy fog-e állandó 65 jellegű esztereket képezni. Az alábbi képletekben R hidrogént, kationt vagy alkilt jelent.