112838. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

Megjelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112838. SZÁM. VJI/d. OSZTÁLY. Elektroncső. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegrapliie m.b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi október hó 7-ike. A találmány rövid és ultrarövid villamos hullámok gerjesztésélhez és erősítéséhez való kisütőeső. Az ily csövekben alkalmaztak már 5 olyan elektródabevezetéseket, amelyek lényegükben koaxiális csővezetékek. Ennél a megoldásnál az egyes elektródabevezetéseket gyűrűs beforrasztások vagy préstalpak útján üvegből készült szige-10 telőtestekkel kötötték össze. Ez az eljárás villamos szempontból kedvezőtlen szerkezetekhez vezet, mert az egyes bevezetések között hosszú üvegszakaszoknak kell feküdniök és nem lehet 15 valamennyi beforrasztást ugyanabban a síkban elrendezni. A találmány értelmében üveg helyett kerámiai anyagot alkalmazunk, amelybe az elektródákat beforrasztjuk. Az ilyen 20 anyagok alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy egyetlen, szigetelőanyagból készült lemezen át több koncentrikus fémcsövet Vezethetünk és ezeket a lemezzel légmentesen összeforraszthatjuk, úgy 25 hogy két fémcső között egy-egy kerámiai anyagból való szigetelőgyűrű fekszik. A találmány egyik példakénti kiviteli alakját a rajz 1. ábrája mutatja. Ennél (1) a fémes anódafal, (2) a rács és (3) az 80 arióda. A (4, 5, 6) elektródabevezetések mint koaxiális gyűrű beforrasztások a kerámiai anyagból készült (7) szigetelőtesten vannak átvezetve, úgy hogy az elektródák a külső térben mint sugárzás-35 mentes, koaxiális csőrendszer vezethetők tovább. A vacuumcsö belsejében az elektródák mint befogott tartók vannak kiképezve, vagyis csak a csőalakú beforrasztásokon vannak megerősítve, további megtámasztásuk azonban nincs. A cső í0 hosszának megfelelő megválasztásával elérhetjük azt, hogy a szigetelőtesten feszültségi csomó keletkezik, míg az elektródarendszer alsó végén a feszültségi hullám kihasasodik. Az ilyen megoldás elő- 45 nye, hogy a (7) szigetelőtestben csak csekély mértékű dielektromos veszteségek keletkeznek. A csövet célszerűen közvetve fűtött katódával készítjük. 50 Közvetlenül fűtött katóda esetén a jó szimmetria különösen fontos. Erre a célra különösen alkalmasak a 2. ábrában feltüntetett befogott tartó alakú, ú. n. kettős-prizmás szálkatódák, melyek egyen- 55 ként három vagy több párhuzamosan elrendezett, áram alatt álló elemből készültek. A szálak alsó végeiken egymással összekötöttek és ehelyütt nincsenek megtámasztva. Ily módon a katóda meg- 60 támasztásához nincsen szükség középütt elrendezett pálcára, amely adott esetben az emissziós szálakkal együtt rezgőkört képezhetne. A gyűrűs beforrasztásoknak a kerámiai 65 anyagban való elkészítéséhez különösen molybdéncsövek alkalmasak. Mivel molybdéncsövek ezidőszerint varratmentesen nem állíthatók elő, ezeket célszerűen lemezből, szegecseléssel állítjuk elő, úgy, 70 amint azt a 3. ábra mutatja. A lemezt csak ott szegecseljük, ahol az nincs a kerámiai anyaggal összeforrasztva. A molybdénlemez átlapolásakor keletkező élek a kerámiai anyagból készült szige- 75 telőtesttel egyszerűen összeforraszthatok, ha a molybdéncső falvastagsága elegendő kicsiny.