112837. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső

Megjelent 1935. évi szeptember lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMILEIRAS 112837. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Elektroncső. Telefunkeii Gesellschaft fiir drahtlose Telegraphie m. b. II. Berlin. A bejelentés napja 1933. évi április hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 15-ike. A találmány háromnál több rácsú elektroncső. Az alábbiakban ismertetett méretezésű, illetőleg elrendezésű elektródákkal felszerelt cső különösen előnyösen alkal-5 mazható oly kapcsolási elrendezésekben, amelyeikben az áramkörök megfelelő elrendezésével és az, üzemfeszültségek megfelelő megválasztásával oly elektronáramlásokat kapunk, amelyekben az 10 izzókatódán kívül nullapotenciálú, ekvipotenciális felület keletkezik. Az ilyen nullapotenciálú felület virtuális katóda helyeként fogható fel, amely katóda a vezérlő elektródával szemben ugyan-15 úgy .viselkedik, mint egy reális katóda és ha az ilyen virtuális katóda a vezérlő szerv közvetlen közelében van, úgy lehetővé tesz rendkívüli mértékű erősítést, illetőleg erősítő kapcsolásokat. 20 Hogy a találmány szerinti cső előnyei érthetőek legyenek, mindenekelőtt a fentemlített kapcsolások hatását ismertetjük. Közönséges tértöltés-ráesú csőben; amely-25 nek telítésre képes katódája, pozitív tértöltés-rácsa és anódája van, a tértöltésrács és az; anóda közötti potenciálviszonyok, az e területen uralkodó áramsűrűségtől és a tér határán uralkodó fesziiltsé-30 gektől, nevezetesen a tértöltés-rácson és az anódán uralkodó feszültségektől függ. A két elektróda között észrevehető tértöltés nem keiletkezik, ha az emisszió gyenge és a potenciál lefolyását ebben az esetben lé-35 nyegileg csak a feszültségek állapítják meg. Ha az, elektroneniisszió növekszik, akkor a potenciál a tértöltés-rács és az anóda között az ott jelen lévő negatív villamossághordozák következtében csökken és bizonyos körülmények között a nulla- 40 értéket is elérheti. Az ilyen zérus értékű potenciálminimum helye mint virtuális katóda helye fogható fel. Az ilyen virtuális katóda pedig a vezérlő ráccsal szemben éppen úgy viselkedik, mint egy reális ka- 45 tóda. Valamely izzókatódából kiinduló áramnak ráccsal való vezérlése esetén ennek a vezérlésnek a hatályossága lényegesen fokozható, ha a katóda és a rács közötti tá- 50 volságot csökkentjük. E távolság csökkentésének gyakorlati, nevezetesen konstruktiv okokból határai vannak, amelyek a virtuális katódánál elesnek, mert, amint kimutatható, a virtuális katóda helye az 55 uralkodó elektronsűrűség és feszültség változtatásával eltolható, illetőleg a vezérlő rácshoz tetszés szerint közelíthető. Az olyan csőhöz, amely ily virtuális katóda képzésére alkalmas, legalább is a 60 rajz 1. ábrájában vázlatosan feltüntetett elemek keíllenek. Ebben az, ábrában (K) a telíthető izzókatóda, (G) a vezérlő rács, (A) az anóda és (B) pozitív potenciálú rácselektróda, amelyet a következőkben 65 gyorsító rácsnak nevezünk. Telíthető katódán a következőkben oly katódát értünk, amelynek emissziója csakis a hőmérséklettől, nem pedig a szomszédos elektródák feszültségétől függ. Ha a (B) gyorsító rács 70 feszültségét és a (K) katóda emisszióját a hőfok megfelelő szabályozásával kellően választjuk meg, akkor elérhetjük, hogy a (G) vezérlő rács közvetlen közelében a fent Leírt virtuális katóda keletkezik. Az ilyen 75 dispozició azonban különböző okokból nem