112833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék beraktározott szemes termények szellőztetésére, szárítására, hűtésére és portalanítására

ÍM cjrjelent 1935. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112833. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék beraktározott szemes termények szellőztetésére, szárítására, hűtésére és portalanítására. Ottó H. Strub mérnök München. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi augusztus 17-ike. A találmány alapját oly kísérleti felismerések képezik, mely kísérletek levegőnek vagy általában gázoknak halmokban raktározott szemes termények között 5 való áramlására vonatkoztak. Vízszintes felületre felszórt takarmányszemek a tapasztalat szerint nem helyezkednek el hossztengelyükkel függőleges irányban, mint azt az 1. ábra mutatja, mert az (a) 10 szemek átmérője általában %—%-e a szemek hosszának. A felszórás helyén az egyes (a) szemek hossztengelyükkel vízszintesen helyezkednek el, mint az a 2. ábra mutatja. Megállapítható az is, hogy 15 az egyes szemek a felszórás alkalmával úgy helyezkednek el, hogy azok sűrűsége nem a lehető legnagyobb, mint a 3. és 4. ábra mutatja, hanem hogy az egyes szemek között tekintélyes közök maradnak 20 (5. és 6. ábrák). A térfogategységben foglalt szemek száma —• amit a következőkben a szemek sűrűségének nevezünk — a szemhalmaz mélységével változik és pl. az, aránylag igen magas Silo-rekeszekben 25 különböző mélységekben egymástól nagyon eltérő. Általában az egyes szemek között tekintélyes légközök maradnak és ezeknek a jelenlétén alapul a halmozott szemes termények mechanikai szellőzte-30 tése. A rétegezés természetesen nem oly szabályos, mint azt az 1—6. ábrák mutatják, hanem a szemek csoportosan egymáson keresztben fekszenek. A szemek természetesen nem fekszenek valamennyien 35 vízszintesen, hanem általában ferde szög alatt és pedig nagyobb tömegben való felszórás esetén a hajlásszög kisebb, mint a felszórt anyag súrlódási szöge. Szemes terményeknél ez a súrlódási szög vagy természetes rézsű már elég kicsiny, rend- 40 szerint 22—28° között van. A szemek ily elhelyeződésének következménye, hogy vízszintes irányú légárammal szemben hosszprofilukat és függőleges irányú légárammal szemben ke- 45 resztirányú profilukat fordítják, mimellett ez a profil első esetben elliptikus, az utóbbi esetben pedig közel kerek. Ezeket a viszonyokat nagyított léptékben mutatják a 7. és 8. ábrák. Ezekben az áram- 50 vonalakat is feltüntettük. Látható, hogy a profil előtt túlnyomás következtében (8) örvény, míg a profil mögött depresszió következtében (9) örvény keletkezik és ezek az örvények a légáram ellenállását 55 nagy mértékben fokozzák. Ezt az ellenállást még tovább növeli a szernek hosszirányában haladó barázda. Másként viselkedik a szemek hosszirányú profilja, amint azt a 8. ábria mu- gg tatja, mert ez esetben a (10) áramvonalak csak fokozatosan térülnek ki és a túlnyomás vagy a depresszió oldalán az örvényképződés lényegesen kisebb, mint a 7. ábra szerinti esetben, az ellenállás meg- gg növekedése pedig gyakorlatilag elhanyagolható. Ezeket a megállapításokat kísérletek igazolják, melyek eredményét a 9. és 10. ábrák tüntetik fel. A kísérleteket hal- 79 mokban raktározott árpaszemeken végeztük, mely halmok felső részét vízszintesre egyengettük. A halmokban függőlegesen álló (60) szellőző csöveket helyeztünk el, melyek közel a padozatig érnek. 75 A cső keresztmetszetét a 9. ábrában oldalt tüntettük fel és (60)-nal jelöltük. A cső oldalai 1 mm szélességű hasítékkal