112825. lajstromszámú szabadalom • Nyereg, különösen kerékpárokhoz és eljárás előállítására
ÍM cjrjelent 1935. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112825. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Nyereg, kölönösen kerékpárokhoz és eljárás előállítására. Jelley Henry és Jelley James gyárigazgatók Tyseley (Birmingham). A bejelentés napja 1934. évi julius hó 14-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1933. évi julius hó 14-ike. A találmány különösen kerékpárokhoz való nyereg, amelynél a terhet rugalmas részek hordják, amelyek több, megfeszített tekercsrugóból vagy nyújtható szál-5 ból (zsinórból) állanak. Az oly megoldásoknál, amelyekénél e rugalmas részek több különálló rugóból vagy szálból állanak, az a körülmény, hogy az utóbbiak a nyereg alvázával füg-10 getlenül kötendők össze, többszörös kapcsolatokat igényel, amelyek a szerkezetet bonyolulttá teszik és megnehezítik azt, hogy a szerkezet valamennyi rugójában vagy szálában egyenletes feszültséget ér-15 jünk el. E hátrányok elkerülésére a találmány szerint a nyeregben oly teherhordó vagy az ülést alátámasztó részt alkalmazunk, melyet egy vagy többi, oly rugalmas, 20 többágú egység alkot, melyek mindegyike nyújtható ágak egyesített nyalábjából és az utóbbival egyesített függesztő részekből áll, melyek az említett egységnek vagy egységeknek a nyereg-25 alváz hátsó lapja és csúcsosodó része közötti, függőágyszerű felfüggesztését teszik lehetővé. A rajzokon a találmány szerinti nyeregnek két megoldási példája látható. Az 30 1. ábra oly megoldási alak vázlatos felülnézete, melynél az egész rugalmas egység egy darabból áll. A 2—6. ábrák oly nyerget szemléltetnek, amelynél az ülést alátámasztó rugalmas 35 részt két, külön-külön formált többágú egység alkotja, ahol is a 2. ábra a nyeregnek részben oldalnézete és részben függélyes metszete, a 3. ábra felülnézete, a 4., 5. és 6. ábrák pedig metszetek a 2. 40 ábrának 4—4, 5—5 és 6—6 vonala szerint. Az 1. ábra szerinti rugalmas egységet matricában formált gumialakzat alkotja, mely a nyújtható (a) és (b) ágaknak két egyesített csoportjából áll, amelyek egy- 45 máshoz a (c) és (d) megerősítő hevederek között, egymás után csatlakoznak és a közbenső (e) hevederbe mennek át, mely a két ágosoportot egy darabbá egyesíti. A hátsó (a) ágak legyezőszerűen sorakoz- 50 nak, hogy az ülés, hátsó végén, a szükséges szélességű alátámasztást kíapja, míg a mellső (b) ágak száma kisebb1 , keresztmetszete azonban jóval nagyobb; e (b) ágakat egymással párhuzamosan vagy 55 közel párhuzamosan helyezzük el, hogy azok a nyereg mellső részében szabványosan rendelkezésre álló szélességhez alkalmazkodhassanak. A nyereghossz-középvonala mentén el- 60 helyezett ágak, akár az egyik, akár mindkét (a) illetve (b) csoportban, célszerűen nagyobb keresztmetszetűek, mint a szélső ágak, hogy a nyereg terhelése alatti lehajlítással szemben a legnagyobb ellent- 65 állást nyújtsák, míg a vékonyabb, külső ágak, aránylag nagyobb hajlékonyságuk és lágyságuk révén lehetővé teszik, hogy a nyereg szegélyeinek körzetében a kellemetlen keménységet elkerüljük. így ama 70 rugalmas alátámasztás jellege, amelyet a megfeszülő egység a nyeregülésnek nyújt, bármely kívánt feltételnek megfelelően, helyileg változtatható, jóllehet valamenynyi ág egyenletes feszültség alatt áll. 75 A formált egységet úgy szereljük a